x

Október 15-én, az MKE Vas Megyei Szervezete kezdeményezése nyomán tízen keltünk útra hivatásunk és kollégáink képviseletében, hogy Katafán meglátogassuk Papp Gyulát, a körmendi városi könyvtár nyugalmazott igazgatóját. Arra számítottunk, hogy örömmel fogad majd minket, és szívesen beavatja látogatóit életének mindennapjaiba, kellemes és nehézkes történéseibe egyaránt, és vártuk, hogy jellegzetes humorával mesél majd aktív könyvtárosi életének eseményeiről is. Gyuszi valóban széles mosollyal az arcán, élete párjával az oldalán, terített asztallal fogadott minket, és meglepetésünkre könyvtáros társakat is varázsolt a katafai könyvtárba. Velünk töltötte a délutánt a tíz évig ott szolgáló, már leköszönt községi könyvtáros, és az őt váltó fiatal is.

Gyuszi 1963-tól 1998-ig dolgozott Körmenden, tevékenységében mindig meghatározó volt a községi könyvtárügyért érzett felelősség. Már könyvtárba kerülése előtt elköteleződött a tanulás mellett úgy, hogy családjának rendíthetetlen támasza maradt a fizikai munkában, a gazdálkodásban, és támogatója közösségeinek. Miközben végezte feladatait, képezte is magát, és folyamatosan közéleti szerepet vállalt. Minderről őszintén vallott egy interjúban, amely 2004-ben jelent meg a Vas Megyei Könyvtárak Értesítőjében. Látogatásunkkor ismét megköszöntük példamutató életútját, amelynek jelentős szerepe volt a Vas megyei közkönyvtárügy megerősödésében.

Gyuszinak láthatóan jól esett érkezésünk, nekünk pedig az, hogy hallgathattuk őt, amint ízes előadásban megelevenedtek történetei a falu háború utáni életéről, pályára kerüléséről, tanulmányairól, neves pályatársairól, mókás és bizonytalan kimenetelű szituációkról. Azt sem titkolta, hogy mostanában gyakrabban látogatja orvosait, mégis, az utóbbi évek legmeghatározóbb élménye ismét a szolgálat. Előadássorozatban idézhette fel a községi könyvtárban a paraszti gazdálkodás jellegzetességeit, néprajzi alapossággal és az egykori résztvevő hitelességével. Boldogan mesélt a sorozat kiteljesedésével egyre gyarapodó közönségről, az idősebb generáció nosztalgikus emlékezéséről, és a fiatalok kíváncsiságáról.

Kedves Gyuszi! Köszönjük örömödet, történeteidet, a szíves vendéglátást, és töretlen jókedvet, egészséget kívánunk!

Utunkat még egy fantasztikus találkozás is szépítette. Katafa felé utazva, Nádasdon Takács plébános úr magával ragadó kalauzolásával megnézhettük a nemrég feltárt Nádasdi Rotundát, és a plébános úr által létrehozott szoborparkot, felidézhettük az emlékhelyekkel megidézett nemzeti történelmet.

A felhős, esős idő mit sem számított, vendégek és vendéglátók egyaránt nagyon jól érezték magukat, remélve, hogy hamarosan más helyszínen, másik kollégát felkeresve folytatódhat a „múltidézés”.

P. Toldi Márta