Wiki

Nyomtatás Tulajdonságok
Bertalanffy nyomda (Szombathely)

                        

Szombathelyen 1787 és 1872 között egyetlen nyomda működött, mely többszöri tulajdonosváltáson ment keresztül. Az alapító, Siess Antal József után 34 éven át Perger Ferenc irányította, majd 1840-ben a kőszegi Reichard Károly és Fiai cég vette át vezetését. Hat év elteltével Reichardék véglegesen Kőszegre költöztek. Ott kötötték meg 1846. május 3-án azt a Vas Megyei Levéltárban őrzött adásvételi szerződést, mely szerint szombathelyi vállalkozásukat 4200 pengő forintért eladták Bertalanffy Imrének, a soproni Siess-féle, később a Kultsár-féle könyvnyomda korábbi üzletvezetőjének.
 
Bertalanffy a Kiskar utcában rendezte be műhelyét, melyet jelentős, 1000 forintos beruházással új gépekkel fejlesztett. 1848-tól saját betűivel dolgozott, és Szombathelyen az ő könyveiben jelentek meg először a kőnyomatok és a fametszetek.
 
1846-47-ben összesen 17 művet jelentetett meg. Tevékenységét ekkor szigorú sajtórendészeti megkötések korlátozták, szinte kizárólag hivatalos (egyházmegyei, vármegyei, városi) megrendelésre dolgozott.
 
1848-ban a sajtószabadság kimondása azután meghozta a fellendülést: Kunc Adolf szerint „innen az az élénkség és virágzás, melylyel az előző nyomdák alig dicsekedhettek” – bár a sajtótörvényekben előírt 2000, illetve 4000 forintos biztosíték letétele sok nyomdász, így Bertalanffy anyagi helyzetét is súlyosan nehezítette. A kiadványjegyzék szerint 1848-ban 10, ebből 7 magyar nyelvű művet készített, de tudjuk, hogy hazafias dalokat, verseket is kinyomtatott, melyek sajnos nem maradtak fenn, valószínűleg az osztrák hatóságok semmisítették meg valamennyit. „A kápolnai csatában elhullott magyar vitézek sírhalmára mondott imája Kossuth Lajosnak” című, négyoldalas kiadványának egy példánya viszont Telekes községben szerencsésen fennmaradt, és közgyűjteménybe került. A hazafias érzelmű nyomdászt e „zendületi irományok” miatt rögtönítélő bíróság elé állították, és rövid fogságra ítélték. Szombathely város vezetősége közbenjárt az elítélt és társai védelmében, és van olyan (vitatott) nézet, amely szerint – mivel a nyomdász munkájára az osztrákoknak is nagy szükségük volt – a büntetés végrehajtása elmaradt. Elképzelhető, hogy Bertalanffy Imre nyomtatta ki azután a „Tritsch-Tratsch aus der Gyöngyös-Mellék” című 1850-ben illegálisan megjelent társadalmi lapot, mely az első szombathelyi újságnak is tekinthető.
 
A nyomda kiadványainak száma az általános fellendülésnek köszönhetően az 1860-as évektől jelentősen megnőtt; az egyre több irodalmi mű mellett helységnévtárak, naptárak, szabályrendeletek, alapszabályok, pénztári mérlegek stb. jelzik az új igényeket, és mindehhez járult az első rendszeresen megjelenő szombathelyi hírlap, az 1867 októberében megindított Vasmegyei Lapok hetenkénti kinyomtatásának feladata is. 1872-ben az első versenytárs is megjelent: Seiler Henrik a Kőszegi utcában üzembe helyezte a város második nyomdáját. Mindez arra indította az idősödő Bertalanffy Imrét, hogy 1874-ben József nevű fiának adja át az irányítást.
 
 
 
Bertalanffy József (1846-1917) a kor igényeinek megfelelő új nyomdai felszerelést vásárolt, és az Óvoda utcába (ma a Rákóczi utca Batthyány tér és Thököly utca közötti szakasza), egy nagyobb épületbe költöztette üzemét. Nemcsak képzett nyomdász, hanem művelt ember lévén igen jelentős írói és közéleti tevékenységet is folytatott. Az 1880-as és az 1890-es évek folyamán a Vasmegyei Lapok szerkesztését is átvette, és cikkíróként is jeleskedett. Tagja volt az iskolaszéknek és a szépítő bizottságnak, elnöke az ipartestületnek – jó kapcsolatai révén a vármegye és a város nyomdai megrendeléseinek javát ő szerezte meg. Az 1870-es évektől forgalmas könyvkereskedést is fenntartott az Uri (ma Széchenyi) utcában. Vagyoni helyzete igen kedvező volt, a megye legtöbb adót fizető polgárai közé tartozott.
 
Sokféle elfoglaltsága miatt azonban kevés ideje maradt nyomdája vezetésére, amely a folyamatos korszerűsítés ellenére egyre nehezebben bírta az élesedő versenyt (a XX. század első éveiben már nyolc nyomda működött Szombathelyen). Az 1890-es évektől ráadásul több konfliktusa volt a szakszervezeti mozgalmakban részt vevő, sztrájkba lépő alkalmazottaival (1903-ban hét szedőt, egy szedőinast, két gépmestert és egy gépmesterinast foglalkoztatott). Végzetes csapást jelentett számára nyomdája létalapjának, a Vasvármegye című lap előállításának elvesztése, melyet a jelentős politikai támogatással rendelkező Lingauer Albin szerzett meg 1907-ben alakult cége, a Vasvármegye Nyomdavállalat számára. Néhány év múlva – az iparlajstromban található bejegyzés szerint 1910-ben – meg is szűnt a Bertalanffy Nyomda, felszerelését eladták.
 
1956-tól van Szombathelyen Bertalanffy utca, de a hivatalos utcanévjegyzékben szereplő Miklós keresztnevű személyről semmit sem lehet tudni. Az eredeti névadó személy Feiszt György szerint József lehetett, míg Kremser Péter irattári kutatások alapján Imrét valószínűsíti. Az viszont kétségtelen, hogy mindkét Bertalanffy – apa és fia – egyaránt maradandóan beírta nevét városunk művelődéstörténetébe.
 
                                                                                                                            
A Bertalanffy Nyomda néhány jelentősebb kiadványa:
 
 
Az 1824-dik évben … keletkezett … szombathelyi emberszerető egylet rendszabályainak rövid kivonata. 1847.
 
Laky Demeter: A költészetnek rövid elméleti ’s gyakorlati rendszere és történeti vázlata. 1847.
 
1847/8-dik évi országgyűlési törvényczikkek. 1848.
 
A nemzeti őrsereg oktatási, gyakorlati és őrszolgálati szabályzata. A szombathelyi nemzeti őrsereg rendelése szerint kiadatott. 1848.
 
Hegedüs Sándor: Vas megyében fekvő helyek ABC rendbeni megnevezése és távolságuknak feljegyzése… 1850.
 
Emlékkönyv a Berzsenyi Dániel születésnapjának százados évfordulóján Vasmegye közönsége által 1876. május hó 6-án és 7-én megtartott ünnepélyről. Szerkesztette Balogh Gyula. 1876.

 

 

Éhen Gyula: Régi dalaimból. 1887.

Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. 1894.

Kunc Adolf – Kárpáti Kelemen: Szombathely - Savaria rend. tanácsu város monographiája.

1-2. rész. Kiadja Szombathely város. 1880-1894.
 
Vasvármegye emlékkönyve Magyarország ezeréves fennállásának megünneplése alkalmából. 1896.
 
 
Főbb források:
 
Dominkovits Péter: A Bertalanffy-nyomda betűkészlete 1848-ban (forrásközlés). In: Vasi Honismereti Közlemények, 1984. [9. évf.] 1. sz. p. 41-47. 
 
Kuntár Lajos: Szombathelyi nyomdák és nyomdászok. Szombathely, Vas Megyei Nyomdaipari Vállalat, 1969. 
 
Kuntár Lajos: Telekesen porosodott a Kossuth imája című 1849-es kiadvány. In: Vas Népe,
1986. 31. évf. jan. 4. 3. sz. p. 5.
  
Ulreich Tibor: Szombathely nyomdái napjainkig, valamint termékeik 1787-től 1900-ig. Szombathely, Savaria Múzeum, 1961. 
 
A további irodalmat ld. a Berzsenyi Dániel Könyvtár Helyismereti Adatbázisában.
 
Szabó Márta
5897 Látogatás, 0 Mellékletek 0 Mellékletek

  • Megjegyzések