Multja és jelene.

Kossuth Lajos még 1848-ban elnevezte Pestmegyét az ország első vármegyéjének. E díszes epithetonnal ma is büszkélkedik. De van egy másik vármegye, mely saját erején jutott nem kevésbé hízelgőjelzőhöz: a minta-vármegye czímhez.

Ez a minta-megye Vasvármegye.

Körülbelül húsz éve, hogy kiérdemelte ezt az elnevezést. Tehát éppen az alatt az idő alatt, a mikor megkondult az országban és a törvényhozásban a halálharang a municzipiumok fölött, melyek - mint ósdi, omladozó várfalak -- itt is, amott is veszteni kezdék ősi dicsőségüket. A vármegyék élete az ország legtöbb részén azt a stádiumot juttatja eszünkbe, melybe a sokat élt, elerőtlenedett aggastyánok jutnak a mindent megváltó és mindent elfeledtető halál előtt. Még porzik az országútakon. a főszolgabirák jukkerfogata vagy négyese, de a közigazgatás gyönge lábakon botorkál. Úr, paraszt és napszámos egyaránt panaszkodik. Még szól a zene megyei székhelyeken a gyűléseket követő fehér abroszok mellett, de odabent, a vármegyeházak zöld asztalainál más a szellem, más a hang és a lélek, mint volt hajdanta. Borzasztó epidemia dúlta föl a vármegyék nagy részét az utóbbi évtizedek alatt, megingatva a közbizodalmat s megtépázva az autonóm kormányzás régi fáját: hűtlen pénzkezelések és sikkasztások, az árvák kasszáitól le a községek szegényes pénztáráig.

A rendszer töviben meg van romolva, hirdetik az állami közigazgatás szószólói, s az 1892-iki Lex Szápáryana, mely a közigazgatás államosítását törvénybe igtatta, szemfödél a vármegyék fölött. Meg van varrva, csak ráterítve nincs még, mert a halálraítélt hosszú respiriumot kapott a kivégzésig. " Morituri te salutant" - mondó 9 év előtt Tisza Kálmán miniszterelnöknek az akkori főispánok doyenje, Majthényi László báró a vármegyék nevében, - "a halni készülők üdvözölnek téged" - s ime, a meghalás még ma sem következett be.

Még mindig fenállanaka megyei municzipiumok s alkalmunk van sorban ismertetni a megyei monografiákat. Töredékes képek ugyan ezek, de hasznos adalékok a későbbi kor számára, a mikor a consummatum is elmondatott a vármegyék fölött.

Vasvármegye nem incidentaliter jutott a "mintamegye" elnevezéshez. Az ő fájában nem fészkelődött meg az a szú, mely megőrölte annyi más municzipium törzsökét, s közélete megkímélve maradt attól a szomorú epidemiátó erélyes kezek vezetése mellett bátran, kitartóan és okos számítással haladt előre a modern fejlődés útján. Rend a hivatalokban, rend az utakon - a városokban ép úgy, mint a falvakban - gyarapodó ipari és gazdaságivállalatok, pezsgőszellemi élet, hasznot kereső, de hasznot is hozó tevékenység minden irányban: ez a képe a mintavármegyének.

Hogy ez így van, vezetőférfiainak érdeme mellett, fekvésének is tudható be. Az alföldi megyéket megbénítja önmagukra utaltságuk. Csongrád szomszédos Csanáddal; Csanád Toron-tállal: vagyis köröskörül egyedül földmíveléssel foglalkozó nép és sík föld, hol nincs más, mint nagy latifundiumok és apró parasztgazdaságok. Honnét eredhetne impulzus iparra, kereskedelemre ? Ha bő a termés, megfullad saját zsírjában; ha mostoha volt az ég és a természet: küszöbön a nyomor s nyomában, mint sötét árnyék: az anarchizmusra hajló tehetetlen kétségbeesés.

 Reiszig Ede, Vasvármegye főispánja.

Reiszig Ede, Vasvármegye főispánja.

Nem így Vasvármegyében. Szomszédos lévén Ausztriával és Stájerországgal, évszázadokra viszszamenő behatás élénkítette életét. Ez nem izoláltjelenség. Valamennyi országban tapasztalhatjuk, hogy a határmenti lakók élénkebbek, tapasztaltabbak és vállalkozóbb szelleműek, mint a belföldön letelepültek. A folytonos fluktuáczió innenről-túlra és túlról-innenre megtermékenyíti őket kölcsönösen, szellemiekben és anyagiakban egyaránt. Nemcsak a gondolatok vámmentesek, hanem az élelmesség elsajátítása is. Azt pedig minden nemzeti chauvinizmus mellett sem szégyen beösmernünk, hogy az osztrák élelmesebb minálunk. A vasmegyei magyarokra sok átragadt a Lajthán-túliak praktikus érzékéből s ennek köszönhető, hogy a mintavármegye ipar és kereskedelem tekintetében, azonkívül a mezőgazdaság és állattenyésztés modern fejlesztésében a legelső helyen áll.


Vasvármegye története.

Nemcsak a jelenben, de a múltban is szerepet játszott az ország e határszéli megyéje. Mint népe ama tartománynak, mely a római uradalom alatt Pannóniának neveztetett, történeteik azonosak. A római uralom számos nyomot hagyott e vármegye területén, mely valóságos bányája az ama napokból itt maradt régészeti tárgyaknak. Kiválóbb lelőhelyek a római korból: Szombathely, Szőllős, Szt-Király, Sárvár, Csénye, Bögöt, Kozár, Ják, Kéthely stb.

A vezérek idejéből keveset olvasunk a vármegye területének szerepléséről. Kétségtelen, hogy a vármegye első székhelye István király alatt Vasvár volt s nevét is ettől nyerte. Sőt nem valószínűtlen, hogy e vár már a vezérek alatt is nevezetes szerepetjátszott a dunántúli rész történetében. Hajdan királyi város s a Szt-lstván király által felállított s a győri káptalannak kiegészítőrészét tevő vasvári káptalan (capitulum ecclesiae sancti Michaelis de Castroferreo) székhelye, mely az 1578-iki pozsonyi országgyűlés rendeléséből Szombathelyre, mint biztosabb helyre tétetett át. A közjavaknak tekintett várak azonban nem mindig bírtak elég tekintélylyel az ellenséges törekvések meghiúsítására, mert p. o. Frigyes osztrák herczeg 1241-ben IV. Bélától egész Vas, Sopron és Moson vármegyét is kicsikarta. Ezért és főként a tatárjárás után sűrüen emelkedtek egyes hatalmasok várai is. Egyik nevezetessége a vármegyének a németújvári vár. Emlékek fűződnek még a lékai várhoz, mely hajdan a Nádasdyak birtoka volt, most a herczeg Esterházy családé. Szalónak meredek szikláin lovagvár emelkedett. Borostyánkő régi lovagvár, mely Kőszeggel s több más helylyel együtt sokáig osztrák uralom alatt állott. Sárvár czölöpökre épített vár volt. Régebben a Nádasdy és Draskovich grófok, most Lajos bajor királyi herczeg nejének birtoka. Falai közt gyakrabban időzött Csejte várnak hatalmas asszonya, a vérszomjas Báthory Erzsébet. Az egykori szombathelyi várról már csak a történet lapjai beszélnek. Azon a tájon állt, hol most a nyugdíjas papok háza s a püspöki kert terül el. A mult század végén teljesen eltünt a föld színéről. Egykor ez is viszontagságos napokat látott. Szombathelyen köttetett meg a béke 1441-ben Ulászló és Utószülött László közt. Ugyanitt állította föl 1446-ban Hunyadi János a táborát, mikor Frigyestől Lászlót és a magyar koronát visszafoglalni akarta. 1579-ben papi gyűlés színhelye, melyen a trienti végzések kihirdettettek.

Jelentékeny szerep jutott Vasmegyének már a hitújítás első korszakában is. Batthyány Boldizsár és Nádasdy Tamás országbiró élénk rokonszenvet tanusítottak az új eszmék iránt. Különösen ez utóbbi Ujszigeten (Sárvár) könyvnyomtató műhelyt s több helyen ágostai iskolákat állítván,hatalmas lendületet adott a protestantizmus ügyének. A XVII. század elején a Bocskay-fölkelésben volt része Vasmegyének. 1605 nyarán Némethy Gergely hajdúvezér átkelvén a Dunán, többek közt Körmendet és Szombathelyt is meghóditotta. 1619 és 1620-ban Bethlen Gábor lobogóit lengette a szél e vármegye térein. 1644. aug. 1-én Szt-Gotthardhoz közel, a nagy-falusi határban ment végbe azon emlékezetes ütközet, melyben Montecuccoli ésZrinyi a Köprili Achmed által vezérlett török hadat tönkre verte, s mely után a győző félre oly annyira hátrányos vasvári béke köttetett. De ragyogóbb történeti események színhelye lőn Vasmegye a XVIII. század elején. Rákóczi Ferencz szabadságharczának történetében fényes betűkkel vannak följegyezve az 1707-iki dunántúli hadjárat eseményei, melyekben e vármegyének kiváló szerep jutott. Itt ragyogtatta Bottyán .áuos fényes hadvezéri tehetségeit. Alig van e vármegyének része, mely ne hallotta volna a tárogatók szívet rendítő, bánatos és mégis lelkesítő hangjait. 1774 a vármegyei közélet köréből mutat fel nevezetes mozzanatot. Ekkor kezdték meg Szombathelyen

a vármegye jelenlegi székházának fölépítését, mely 1779-ben már tető alatt állott. A vármegye gyűléseit korábban a szombathelyi várban, majd bérházakban tartotta. Tartott a vármegye gyűléseket Rohonczon, Körmenden, Vépen, NémetUjváron, Kis-Czellben, Monyorókeréken és Szőllősön, a mint azt a háborús idők vagy egyéb körülmények szükségessé tették. Nevezetes a szőllősi gyűlés arról, hogy itt 1619. nov. 31-én két vármegye: Vas és Sopron együttes közgyűlést tartott. A jegyzőkönyvek olyan időről is emlékeznek, midőn Vas és Sopron vármegyéknek egy közös főjegyzője volt. Az 1777-ik év azáltal nyer legkiválóbb fontosságot a megyére nézve, hogy ekkor állíttatott fel a szombathelyi püspökség, hatósága alatt rendeltetvén egész Vasvármegye és Zalából egy kis rész.

Martinovics Ignácz szomorú esete sem hagyta érintetlenül a vármegyét. Mint a mozgalom részesei, innét a következők fogattak el: Sigray Jakab gróf, Szabó körmendi plébános, Rosty Pál táblabiró, Rosty János kerületi táblai jegyző Kőszegen s Brehm János rohonczi seborvos, kik közül Sigray vérpadra került. 1797-ben a felkelőnemesség a szombathelyi táborban gyűltössze, s e harczias leventék látása emelkedett hangú ódára lelkesíté Berzsenyi Dánielt, a megye koszorús lantosát. 1809 alkalmat szolgált a vármegye nemességének újra, hogy harczi készségét bebizonyítsa. Az elrendelt nemesi fölkelés szervezése és kiállítása tárgyában 1808. decz. 10-én tanácskoztak a vármegye hazai és rendei. A közgyűlésen Széchenyi Ferencz gróf adminisztrátor, halhatatlan Széchenyi Istvánunk atyja elnökölt. 275 lovas és 2303 gyalogos felkelőgyűlt lobogó alá s 1809. jún. 14-én részt vesz

Dr. Mezihradszky Kálmán, megyei főorvos. Károlyi Antal, Vasvármegye alispánja. Bezerédi Bezerédy István, megyei főjegyző.

Dr. Mezihradszky Kálmán, megyei főorvos. Károlyi Antal, Vasvármegye alispánja. Bezerédi Bezerédy István, megyei főjegyző.

a hirhedt győri csatában. Hat havi táborozás után tértek vissza a vitézek megyéjükbe.

Örök dicsőségére szolgál e vármegyének, hogy hatósága már 1820-ban s a következő években hathatós rendeleteket bocsátott ki a magyar nyelv terjesztése czéljából. Alapot alkotott, melyből azon tanítók, kik a magyar nyelv terjesztésében érdemeket szereztek, jutalmakat nyertek. Ez az alap, változásokon átmenve, maig is fenáll és rendeltetésére fordíttatik. Kiváló hatósági pártolásra talált a vármegyében a magyar színügy már e század első tizedeiben. A kebelében megjelent társulatokat úgy erkölcsileg, mint anyagilag hazafiasan támogatta.

Az események központjától távolabb esvén, az 1848-49-iki nagy napok hullámai Vasvármegyét csak érintették. Mozgalmasabb napjai csak azok voltak, mikor nemzetőrei a Drávához vonultak, vagy mikor felkelt népe a Theodorovics tábornok által vezetett csőcseléket, mely Ausztriából Vasvármegyén át akart hazájába visszatérni, Léka vidékén Stiriába szorította. Különben is a magyar világ az ország nyugoti részén, s így Vasvármegyében is 1848 utolján már véget ért. Nugent tábornok 1848. deczember második felében átlépvén a határt, megszállta és katonai kormányzás alá vette a megyét.

Az újjáébredés 1867 után kezdődött, s azóta lefolyt idő a hazafias munka ideje minden téren. Örvendetes és zajos napoknak volt részese avármegye, s különösen Kőszeg városa az 1893-iki őszi hadgyakorlatok alkalmával, a mikor a magyar királyt s annak koronás vendégeit: a német császárt és a szász királyt üdvözölhette területén.


A megye geograrfiai, gazdasági és egyéb viszonyai.

Vasmegyének fekvésén kívül területi viszonyai is szerencsések.

Ötezerharminczöt négyszögkilométernyi területét, Ausztrián és Stájerországon kívül (amaz északról, ez nyugotról) még Sopron-, Veszprém-és Zalamegyék határolják. Keleti, kisebb fele lapály, mely a pozsonyi medencze folytatása, nyugoti része ellenben hegyes-dombos. Legmagasabb hegyei az északnyugoti részen emelkednek; a kőszegi hegységben levő Irottkő (883) az egész Dunántúlnak legmagasabb pontja. A keleti részen elterülő lapály egyike hazánk legjobb gagnatermő vidékének, a melynek nagy része teljesen sík, legfölebb gyönge földhullámok mutatkoznak rajta; a délkeleti részen, melyet

Kemenesaljának neveznek, két egészen magányosan álló, kúpalakú bazalt-hegy emelkedik ki belőle, t. i. a jó bort termő Ság és a Kis-Somlyó. Főfolyója, a Rába, Fairing közelében lép a vármegye területére s Körmendnél nyílik a nagy lapályra. Mellékvizei a Lapincs, a Pinka, a Perint és a Gyöngyös. A vármegye északi határát a Repcze is érinti kisebb területen, kelet felé pedig a Marczal jelöli a határt Veszprém-megyével. A déli részen ered még a Kerka és a Zala, legdélibb szögletét pedig a Mura és Lendva is öntözi. Ásvanyvizei közül ismeretes a tarcsai jód- és bromtartalmú savanyúvíz, a szécsénykúti és sóskúti savanyú-források.

Termények dolgában gazdag és változatos. Asványok közül található és bányászva van: kőszén (Máriafalván és Buglóczon), antimon (Bánya község határában), pirit (a langecki üveghutánál), mágnesvas, vaspát és rézkovand (Borostyánkőn), szerpentin, mészkő és agyagföld (Kőszegen, Buglóczon), kallóföld (Pinkafőn).

A megye termő-területe 525,610 ha., miből szántóföld 264,957 ha., kert 6655, rét 55,848, legelő 38,917, szőllő 4837 és erdő 154,406 ha. A legutóbbi kimutatások szerint a búzatermés 986,682 q volt; ezenkívül rozs, árpa, zab, hajdina, tengeri, köles, repcze, len, kender, hüvelyes vetemények, burgonya (1.258,683 q) és czukorrépa (640,053 q) termesztetett, valamint komló is a Lapina völgyében.

Gróf Batthyány Lajos ikervári kastélya. Radó Kálmán répczelaki kastélya.

Gróf Batthyány Lajos ikervári kastélya. Radó Kálmán répczelaki kastélya.

A gabona Szombathelyen, Kőszegen, Sárváron és Körmenden kerül vásárra. Felső-Lövő vidékén a különbözőfüvek magvaival élénk kereskedést űznek. Gyümölcs bőven és jó minőségben terem, különösen alma és körte, a mivel Kőszeg vidékének lakossága Bécs és Budapest felé kereskedik. Szőllőművelése, mely még filloxeramentes, igen jelentékeny, kivitelre azonban kevés jut, mert a vasmegyeiek maguk is erős fogyasztók.

Az erdőségek kiterjedtek; felerészben fenyvesek, felerészben tölgy- és egyéb lomberdők. A famennyiség tűzi-, építő-, kádár- és műfa gyanánt jön kereskedésbe. A legnagyobb fapiacz Szombathely.

A mezőgazdaság érdekei nem hevernek parlagon és magára hagyatva, hanem egyesületek gondoskodnak annak fejlesztéséről. Így a vasvármegyei gazdasági egyesület a muraszombati gazdasági egyesület, a répcze-szentgyörgyi gazdakör, a marczalvölgyi és Czinczalecsapoló társulat. Van a megyében két közczégú szőllőtelep, Kőszegen pedig fatenyésztési miniszteri biztos székel.

Az állattenyésztés virágzó, s a megye egyes tehenészetei még az ország határain is túl híresek, így a Széll Kálmán rátóti és Lajos bajor herczeg sásvári tehenészete. Élénk marhapiaczok vannak Szombathelyen, Felső-Eőrön, Kőszegen, Körmenden, Szt-Gotthárdon, Mura-Szombaton. Sárváron tejgazdasági szakiskola áll fönn. A lótenyésztés kevésbé fontos; nagyobb ménesek nincsenek, de van 14 fedeztető állomás. A sertéstenyésztés az angol hízósertés terjedése által emelkedik. A juhtenyészet korlátolt. Ellenben fejlétt a baromi tenyésztése (753,140 darab), melylyel Bécs és Grácz felé élénk a forgalom. A méhészet egyes vidékeken virágzik.

A lakosság száma a legutóbbi számlálás szerint 390,381. Egy négyszög km.-re 77.8 lakó esik, úgy hogy Vas hazánk legsűrűbben népesített megyéi közé tartozik. A lakosok közt van 197,389 magyar (50.6°/0), 125,526 német, 18,197 horvát és 47,080 vend. A magyarság az utóbbi tíz év alatt 20,000 lélekkel szaporodott, a mi örvendetes bizonysága a magyarság erejének. A németek az északnyugoti, a vendek a délnyugoti részen laknak. Vallásra nézve van 289,309 r. kath., 80,192 evang. 11,470 helvét és 9335 izr.

Foglalkozására nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 2362, őstermelés 102,009, bányászat 284, ipar 22,709, kereskedelem 3023, hitel 119, közlekedés 1024, járadékból élő 3z8o, napszámos 27,329, házi cseléd 9803, háztartásban 69,768, egyéb foglalkozású 926. Foglalkozás nélküli 14 éven alól 134 279, 14 éven felül 11,660.

A gyári-ipar erőteljes fejlődést mutat. Nevezetesebb gyári vállalatai: 2 gazdasági gépgyár és vasöntő (Szombathelyen); 1 vashámor (Felső-Or); 1 bőrgyár (Szombathely); több gyapjúfonó-, szövő- és pokróczgyár (Pinkafő, Kőszeg, Léha); 1 gyufagyár (Szombathely); 2 sörgyár (Kőszeg, Alsó-Lövő); 1 czukorgyár (Sárvár); 1 szeszgyár (Keléd); 1 pótkávégyár (Körmend); 1 tésztagyár (Rohoncz); 1 dohánygyár (Szt-Gotthárd); 1 nagy villamos műtelep (Ikerváron), mely a megye több községét és Szombathelyt is villamos árammal látja el. Van továbbá 6 gőzmalom, 1 len-beváltó és kikészítő-telep (Ori-Szt-Péter); 1 vasúti javítóműhely (Szombathely); több tégla- és eczetgyár. A Pinka és Lapincs völgyeiben a házi-ipar egyes ágai - szalmaszékfonás, faárúk készítése - is virágzanak; hasonlókép igen elterjedt a szeszfőzés; több mint 1000 kis szeszfőző működik.

Gróf Batthyány-család kereszlő medenczéje.

Gróf Batthyány-család kereszlő medenczéje.

A kereskedelem elsősorban a helyi szükségletek kielégítésére szorítkozik. Kivitel tárgyai: a hízott marha, a gabonaneműek és gyümölcs, továbbá deszka és épületfa.

A hiteligényeket 2 bank, 28 takarékpénztár és 29 szövetkezet elégíti ki, összesen 2.6 millió frtnyi tőkével.

A vasúti hálózat gazdag; központja Szombathely; hossza 325 km. (55 állomással). A közlekedést ezenkívül 217 km. állami, 993 km. törvényhatósági és 428 km. községi út közvetíti.

Közművelődés tekintetében nem lehet panaszkodni, mert a tanköteles gyermekeknek csak 3.7 %-a nem jár iskolába. A megye területén összesen 538 tanintézet áll fen, u. m. 1 hittani intézet (Szombathelyen), 4 gymnasium (Szombathely, Kőszeg, Szt-Gotthárd, Felső-Lövő), 1 reál- iskola (Felső-Lövő), 1 gazdasági (Sárvár), 16 ipari és kereskedelmi iskola, 1 katonai alreáliskola (Kőszeg), 1 tanító (Felső-Lövő) és 1 tanítónőképző-intézet (Kőszeg), 5 polgári és 489 elemi népiskola, 15 kisdedóvó, 2 árvaház és 1 börtöniskola.

A szellemi élet központjai: Szombathely, Kőszeg, Felső-Lövő és Szt.-Gotthárd, melyek több hetilappal is bírnak.

Közigazgatás tekintetében a megye 10 járásra oszlik, s van benne két rendezett tanácsú város m. Szombathely és Kőszeg, azonkívül 8 nagy-és 609 kisközség. Az országgyűlésbe a megye 10 képviselőt küld.

A mostani országgyűlésen a megye mandatáriusai : Rado Kálmán, Győry Elek, Chernel György, Szájbely Gyula, gr. Széchenyi Tivadar, Rosenberg Gyula, Buzáth Fereucz, Förster Ottó, Széll Kálmán, dr. Major Ferencz, kik közül 6 a kormánypárthoz, 1 a nemzetipárthoz, 2 a néppárthoz és 1 a függetlenségi párthoz tartozik.

*


A megye tisztikara.

Minta-vármegyének okvetetlen mintaszerű tisztviselőinek kell lennie, mert hisz ők az oszlopok, melyeken az egész megye adminisztrácziója nyugszik. Ha az oszlopok nem szilárd, massziv kőből valók, hanem csak aféle bemalterzett vályogalkotások : az épületen mihamarabb repedések mutatkoznak.

Vasvármegye oszlopait azonban nem kell félteni. Ez a tisztikar ambiczióval és lelkiismeretesen végzi kötelességét; nem bürokratikus gépszerűséggel, hanem hivatásszerű buzgalommal. És ha áll az, hogy a "capitc foetet piscis", ennek az ellenkezője is igazság. Vasvármegyében kétségtelenül úgy van.

Mert az élén 1867 óta mindig oly férfiak valának, kik életczélul tűzték ki megyéjük előbbrevitelét. A főispáni széket nem tekintették sem átmeneti állomásnak, sem a nyugalomba vonulás révpartjának, hanem oly pozicziónak, a melyről legintenzivebben szolgálhatják a megye érdekeit. Ekkép gondolkodott a kiegyezés utáni első főispán Széll József, majd utódja: szentmártoni Radó Kálmán és a mostani főispán: Reiszig Ede. Egyik sem volt jövevény, hanem a megye szülöttjei, kik kora ifjúságuktól kezdve benne éltek a megyei életben, s az adminisztráczió gépezetének minden részét alaposan ismerték.

Leghosszabb ideig állott a megye élén Radó Kálmán kinek hervadhatatlan érdemeit a megye minden polgára elismeri. A távozása fölött érzett bánatot csak az enyhíté, hogy utódja az a férfiú lett, ki már az ő oldala mellett kimutatta képességeit.

Reiszig Ede főispán ugyanis Radó alatt alispánja volt a megyének. A Reiszig-család előkelő indigena familia, melynek régi fészke a vasvármegyei Kámon. Itt született Reiszig Ede 1848. évi június 5-én. A budapesti piaristarend gimnáziumában, a hol annyi jelesünk nyerte kiképeztetését, végezte középiskolai tanulmányait. Jogot Budapesten és Pozsonyban hallgatott, s ugyanitt tette le a hirói államvizsgát. 1869-ben tanulmányainak gyarapítása végett a heidelbergi, majd a berlini egyetem hallgatója lett s 1870-ben a Friedericianumban megszerezte az államtudományi doktoratust a vizsgálatot kitüntetéssel tevén le.

Lajos bajor királyi herczegné sárvári vára. Ikervári kastély előcsarnoka.

Lajos bajor királyi herczegné sárvári vára. ; Ikervári kastély előcsarnoka.

Szülői a diplomácziai pályára szánták, s a kiváló tehetségű és képzettségű ifjút Andrássy Gyula gróf külügyminiszter a Keletre akarta küldeni, de ő változott családi viszonyai miatt a felajánlott állást nem fogadhatta eb 1871-ben a commune alatt Párisban tartózkodott Ugron Gáborral együtt. Még az évben hazaatt s azonnal megyei szolgálatba lépett, mint első osztályú alje yző. Ugyanabban az esztendőben megnősült, nőül vevén br. Szegedi-Enscg.Irmát. 1875-ben Vasmegye főjegyzői székében találjuk, 1883-ban egyhangú választás után az alispáni tisztségben. Adminisztráczionális képességeit ekkor mutatta be teljes mértékben, valamint a társadalmi ügyek iránt való buzgó odaadását. Hogy Szombathely városa mennyit köszönhet neki, azt némikép bizonyítja ama kitüntetés, mely 1889-ben érte: Szombathely város díszpolgári oklevele. Nevezetesebb alkotásai közül sebtében megemlíthetjük a pinkafő-szombathelyi viczinális vasutat, a szombathelyi lovaskaszárnyát (mely egyike az országban a legnagyobbaknak), a kereskedelmi és ipariskolát stb. Ő létesítette az 1887-iki szombathelyi kiállítást is. A megyei szolgálatban szerzett érdemeit őfelsége III. oszt. vaskoronarenddel tüntette ki, a kormány pedig, látván Reiszig Edc energiáját és adminisztráló talentumát kinevezte Békésmegye főispánjának 1891-ben. Ez az állás nem volt sem pihenőhely, sem díszül szolgáló sine cura, mert ebben az időben Békésmegye veszedelmes szoczialista-izgatások fészke volt, s a kedélyek megyeszerte háborogtak. Reiszig Ede a reábizott feladatnak fényesen megfelelt.

Tapintattal és kellőszigorral, de erőszak nélkül látott a mozgalom lecsendesítéséhez, kormánybiztosi felhatalmazással. Működése közben személyes bátorságának is jelét mutatta, igy Orosházán, hol élete is veszélyben forgott, midőn a zavargó munkások közt megjelent. Misszióját befejezvén, a rend és nyugalom visszaállta után a kormány újabb kitüntetésben részesíté: meghívta belügyi államtitkárnak. E fényes állásban jobb keze volt miniszterének, Hieronymi Károlynak, kinek lemondása után ő is lemondott és Radó Kálmán helyét foglalta el Vasmegyében, melynek minden lakója őszinte örömmel fogadta egykori alispánját. Mint főispán lelke a közigazgatásnak, kinek figyelme mindenre kiterjed. A társadalmi életben pedig a vezérszerepet játsza, s mindenütt jelen van, hol a közjót előmozdítja nemcsupán szóval, hanem anyagi áldozatokkal is. Nagyműveltségű és fenkölt szellemű neje megosztja vele a reprezentálás sokszor nehéz feladatát.

Károlyi Antal alispán Magyar-Gencsen született 1843-ban. A gimnáziumot Sopronban végezte, az egyetemet Budapesten. 1869-ben jogtudori és ügyvédi diplomát szerzett, de már ekkor aljegyzői tisztséget viselt a megyében. Szombathelyre 1868 május 1-én jött, mint kinevezett tb. aljegyző és ugyanazon év novemberében választották meg III-ad aljegyzőnek. Négy év mulya tiszti ügyész lett, s egész 1884-ig maradt állásában. Ekkor főjegyzőnek választatott meg, 1891-ben alispánnak. Kiváló munkaerejét ismeri a közönség, kollegiális érzelmeiért becsülik tiszttársai.

Bezerédi Bezerédy István Budapestről jött Vasmegyébe, s tisztviselői pályáját mint aljegyző kezdte meg 1888-ban, 22 éves korában. Az 1895-iki tisztújításnál megválasztották főjegyzőnek, s így egyike az ország legfiatalabb főjegyzőinek. Nagy Jenő, a megye főügyésze 1842-ben született Kőszegen. Egyetemi tanulmányainak végeztével, 1869-83-ig ügyvédeskedett Szombathelyen. 1884. január 1-je óta tiszti főügyésze a megyének. A városnál képviselőtestületi tag, az iskolaszéknek fönnállása óta tagja. Úgy a megye, mint a város kulturális életében tevékeny részt vesz.

Dr. Mezihradszky Kálmán a közegészségügy első őre a megyében, mint annak főorvosa. Kiváló szakember, kinek lelkiismeretes gondossága nagyban hozzájárult a közegészségügyi viszonyok javulásához. Nagyváradon született 1851-ben ; mint orvos Budapesten Bókay mellett működött a gyermekkórházban, majd Boszniában és Nagyváradon praktizált. Szombathelyen letelepedve 4 évi magánpraxis után 1880-ban tiszteletbeli főorvos lett, 1887-ben pedig tényleges megyei főorvos. A vasvármegyei gyógyszerészegyletnek elnöke és a megyei virilista bizottságnak tagja.

A főbb tisztviselők közé tartoznak Bárdossy István, kir. tanácsos, árvaszéki elnök, (ki e napokban vonult nyugalomba) és Balogh Gyula főlevéltárnok.


Vasmegye főurai.

Erős, régi és hazafias gentryosztály mellett tekintélyes számmal vannak a megye birtokosai közt főúri családok, kik, habár nem is laknak valamennyien állandóan a megyében, annak ügyei iránt mindenkor érdeklődést és áldozatkészséget tanusítottak. Hogy a megyében a mezőgazdaság virágzásnak indult, s a humanitárius egyletek megszaporodtak, abban előkelőrésze van a főúri osztálynak is.

Vasvármegye történetében régtől fogva szerepet játszanak a Szápáry, Batthyány, Erdődy, Pálffy stb. családok, melyek kisebb-nagyobb uradalmakkal birnak. Az utóbbi 20 év alatt a köz- és egyesületi téren láttuk szerepelni herczeg Esterházy Pált, gróf Batthyány Károlyt es Lajost, gróf Széchényi Tivadart és Kálmánt, gróf Erdődy Istvánt és Gyulát, herczeg BatthyányStrattmann Ödönt, gróf Festetich Dénest, gróf Pálffy-Daun Vilmost és gróf Festetich Andort, a volt fölmívelésügyi minisztert. A nevezettekcsaknem valamennyien közreműködtek a gazdasági egyesület megalapításában.

Az újabb időben tevékeny részt vesznek a megyei életben:

Batthyány-Strattmann Ödön herczeg

Batthyány-Strattmann Ödön herczeg.

Batthyány-Strattmann Ödön herczeg. Külföldön született és nevelkedett, de azért jó magyar érzésű hazafi, s liberálisan gondolkodó politikus. Atyja Battyhyány-Strattmann Gusztáv, anyja Ahrenfeld Vilma grófnő volt; Milano-ban született 1827 nov. 21-én. Gusztáv herczeg 1838-ban az angol parlament által honosíttatván, gyermekei is Angliában neveltettek. Magyarországba véglegesen atyjának halála után, 1883-ban tért vissza, s részt kezdett venni a politikai életben. Tagja a szabadelvű pártnak, s mint ilyen 1894-ben megszavazta a polgári házasságot. Fölváltva Körmenden és Bécsben lakik. Uradalmaiban nagy gondot fordít a népnevelés ügyére és a szegények gyámolítására. Őfelsége 1865-ben kamarásnak, 1884-ben v. b. titkos tanácsosnak nevezte ki.

Szapáry Giza gróf

Szapáry Géza gróf.

Szápáry Géza gróf. Szápáry Géza gróf, ki a muraszombati, szécsy-szigeti és szápári előneveket viseli, 1828 szeptember 27-én született Pozsonyban, mint Szápáry Antal valóságos belsőtitkos tanácsos, magyar kir. főajtón-állómester fia. A Szápáry család 1690-ben nyerte először a bárói rangot (Mura-Szombat örökös ura czímmel), majd 1722-ben grófi rangra emeltetett.

Szápáry Géza az 1848-49-iki szabadságharczban mint honvéd szolgált, s a világosi fegyverletétel után fogságba került; innen kiszabadulva külföldre ment. Az alkotmányos élet visszaállításakor a muraszombati kerület országgyűlési képviselője lett, majd 1868-ban Zala megye főispánja. 1873-ban ő felsége kinevezte v. b. titkos tanácsosnak s Fiume és a magyar horvát tengerpart kormányzójának. E fontos tisztséget egész 1883-ig töltötte be, a legjobb emlékeket hagyván Fiuméban. 1883-ban m. kir. főudvarmesternek neveztetett ki, s fényes állásában igazi főúrhoz méltó tapintatot tanusít. A főváros társadalmi életének is jelentékeny tényezője, ki élénken érdeklődik művészi és irodalmi ügyek iránt is. Neje, szül. Győry Diána grófnő, a 70-es évek egyik szépsége, jótékonyságáról ismeretes. Két gyermekük van, kik közül László (szül. Perkátán, Fejérmegyében 1864 máj. 16.) előbb-követségi attaché volt Londonban, majd képviselő és 1898 januárja óta atyja utóda a fiumei kormányzói méltóságban ; Pál (szül. 1873 ápril 1.1 fogalmazó a kereskedelmi miniszterrumban.

Batthyány Lajos gróf

Batthyány Lajos gróf.

Batthyány Lajos gróf, ki még csak 38 éves, már volt diplomata, főispán, fiumei kormányzó és országgyűlési képviselő. 1860 július 24-én született Sopron megyében, Egyeden. Fia B. Géza grófnak és Batthyány Emma grófnőnek, Magyarország első miniszterelnöke leányának. Gyermekéveit Egyeden szülői gondviselés alatt töltötte. Első szellemi vezetését szülői Farkas Gyulára, a jelenlegi kolozsvári egyetemi tanárra bízták, a gimnáziumot a győri benczéseknél sikerrel végezte. Budapesten a jog-és államtudományi vizsgákat sikerrel tette le. Ezután Berlinben és Párisban hallgatott egyetemi előadásokat. 1881-ben a bécsi külügyminiszteriumba lépett. s még az évben attachévá neveztetett ki. Nőül vevén azonban Andrássy Gyula gróf egyetlen leányát, Ilonát, birtokára vonult Ikervárra, s ott élt 1884-ig, a midőn Khuen-Héderváry gróf helyett kinevezték Győri főispánnak. Munkássága sokféle irányban oszlott meg. Elnöke volt több egyletnek s támogatója minden oly intézménynek, mely akár a közjó, akár az irodalom, tudomány vagy művészet fölvirágoztatására irányul. 1892-ben neveztetett ki Fiume kormányzójának, hol állását tapintattal méltósággal töltötte be. 1896-ban lemondott a kormányzóságról és Győr sietett megválasztani - és pedig egyhangulag - képviselőjének. Batthyány gróf élénken érdeklődik Vasmegye ügyei iránt, minek bizonysága a vasmegyei villamos művek létesítésében való aktiv részvétele.

Ernuszt Kelemen

Ernuszt Kelemen.

Ernuszt Kelemen. A politikai életnek - immár visszavonultságban is - egyik kitűnősége, s Vasmegyének Horváth Boldizsárral, s Hollán Ernővel együtt dísze. 1832-ben született Oládon. Pályáját a katonaságnál kezdte, 1857-ben mint főhadnagy vált meg attól. 1869-ben képviselőlett, majd 1871-ben Vasmegye főispánja. A fuzió miatt 1875-ben lemondott állásáról. 1876-ban pedig, a boszniai okkupáczió miatt, a szabadelvű pártból átlépett a mérsékelt ellenzékhez. 1892-tő1 Szombathelyt képviselte a parlamentben. A legutóbbi választásnál nem vállalt mandátumot, hanem birtokára vonulva a gazdálkodásnak él. A kiváló politikus 1875 óta tulajdonosa a Lipót-rend középkeresztjének. A mult év végén ő felsége kinevezte főrendiházi tagnak.

*

Az ikervári kastély. A kastély alapja még a XV-ik században épült, a Batthyány-család valamelyik őse mint lovagvárat tervezte.

A 40-es években B. Lajos gróf építette a mai kastélyt olasz motivumok alapján. Minta-épület lehetett, korát megelőzte.

Központi fűtés, vízvezeték, fürdőszobák az akkori korban nálunk ritkaság számba mentek. A vízvezeték, a szivattyúk ugyanazok, melyeket még a nagy műveltségi főúr készíttetett.

Jelenleg minden elektromos világításra, erőre van berendezve. Ősrégi műkincsek vannak elektromos lámpákul átalakítva. Az egész kastély csupa régi, gondosan összeválogatott műkincs gyűjteménye.

Fő-helyisége a nagy csarnok, gr. Batthyány Lajos volt miniszterelnök és neje pompás arczképeivel s kilátással a parkra, az elektromos erővel működésben tartott szökőkutakra.

Érdekes a könyvtár, mely 12-14 ezer kötet magyar, német, angol, franczia, olasz és latin művekből áll. Antik szobrok is vannak a kastélyban.

A gróf és grófné lakosztályai innen nyilnak. Itt vannak gr. Andrássy Gyula művészi arczképei (Benczurtól, Palliktól) s a grófné, szül. gr. Andrássy Ilona márvány mellképe Zalától.

A kastélyt 350 hold regényes park övezi, melyet a Rába szelte át; tele van őzzel, fáczánnal, vadpulykával, stb.

Tőle 3 kmnyi távolságban van a nagy turbina telep,honnan az elektromos áram jön, nemcsak a kastélyra hanem az 5 kmnyire fekvő Sárvárra és a 30 kmnyire fekvő Szombathelyre is.


Vasmegye országgyűlési képviselői.

Tíz mandátummal van képviselve Vas vármegye az ország törvényhozó testületében. A legutóbbi választásoknál a megye kompakt

liberális választóközönsége három kerületben tért engedett az ellenzékieknek, s így két néppárti és egy függetlenségi képviselő is van a megyéből. A megválasztottképviselők a következők :

Széll Kálmán

Széll Kálmán.

Széll Kálmán. A magyar államférfiak közt - Deák Ferencz óta - egy sincs, ki oly tekintélynek örvendene minden párt előtt, mint Vasvármegye szülötte: Szélt Kálmán. Nemcsak elismerik zsenialitását, munkaerejét, hazafias érzületét és tiszta jellemét, hanem rokonszenvvel övezik személyét is. Ez a körülmény bizonyítja, hogy Széll Kálmán a legkiválóbb hazafiak egyike, kinek fényes multja nincs még lezárva, a kitől az ország még sokat vár. Széll Kálmán 1845. jún. 8-án született Gosztonyban. Atyja Vasmegyének alispánja, országgyűlési képviselője és végül (1867-71) főispánja volt. Tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, a jogot Budapesten hallgatta. 1866-ban jogi doktorrá avattatott: 1867-ben szolgabiró lett s a következőévben a szentgotthárdi kerület képviselője. Azóta folyton a kerületet képviseli. Hét éven át jegyzője volt a képviselőháznak és állandó előadója a pénzügyi, a központi s a horvát ügyekben kiküldött országos bizottságnak és a delegáczió hadügyi albizottságának. Sokat volt Deák Ferencz körében, kinek kedveltjévé vált és kinek gyámleányát, Vörösmarty Mihály leányát, Ilonát, nőül vette. A fuzió után 1875-ben pénzügyminiszter lett; a boszniai okkupáczió után azonban megvált állásától. Az ország pénzügyi rendezésének alapját ő vetette meg szigorú, erélyes és takarékos pénzügyi politikájával. Ő létesítette az 1878-iki pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával ; a bankkérdést a közös osztrák-magyar bank megalapításával megoldotta, s meghonosította a régi törlesztéses kölcsönök helyett a magyar rentét. 1881-ben megalkotta a magyar Jelzálog-hitelbankot s ennek és a Leszámítoló banknak igazgatósági elnöke lett. A pénzügyi tárczával lemondása óta többször megkinálták, de nem fogadta el. Időközben a király a v. b. titkos tanácsosságot adományozta neki, s a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül 1893-ban a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki. Elnöke volt a millenniumi országos bizottságnak és az 1896-iki delegáczióknak. Országos tevékenysége mellett időt szakított a dunántúli közművelődési egyesület ügyeinek vezetésére is. A vasmegyeieket azonban leginkább az töltheti el büszkeséggel, hogy e kiváló államférfi szívvel-lélekkel csüng megyéjén. Mint mezőgazda és állattenyésztő valósággal úttörőmunkásságot fejt ki otthonában, a rátóti birtokon. Rátót-simmenthali törzstenyészete mindenütt első díjat nyert a kiállításokon. Nevezetesen az 1890-iki budapesti tenyészállat-kiállításon és az 1891-iki bécsi kiállításon díszoklevelet, az 1896-iki ezredéves kiállításon versenyen kívül lévén kiállítva, a földmívelésügyi minister nemcsak külön nyilvánította köszönetét és elismerését, hanem elrendelte, hogy a kiállított gyűjteményből egy bika és egy tehén Vastagh György által az országos mezőgazdasági múzeum részére érczbe öntessék. Legújabban (1897) pedig azon német gazdák tekintették meg a rátóti uradalmat, kik tanulmányútra jöttek Magyarországba. Az ott látottak annyira elragadták őket, hogy ezt a tenyészetet a "tenyésztés művészete mestermunkájának" nevezték el. A dicsőség természetesen elsősorban Széll Kálmáné, de jut egy rész belőle Vasvármegyének is.

Szentmártoni Radó Kálmán

Szentmártoni Radó Kálmán.

Szentmártoni Radó Kálmán. A ki Vasmegyéről akar beszélni, az ép úgy nem hagyhatja említés nélkül Radó Kálmán nevét, mintakiegyezésről szólván, Deák Ferenczét, vagy a fuzióról megemlékezvén, Tisza Kálmánét. Radó és Vasmegye több mint tíz éven át egybevoltak forrva. És pedig nemcsak amúgy hivatalosan, (a mely összeköttetés az illetőtávozásával nyomtalanul szétfoszlik), hanem aere perennius: élű alkotásokban. Már több év óta megszünt hivatalos hatalom lenni megyéjében, azért nevének fénye nem hogy elhalaványodott volna, de egyre intenzivebben ragyog. Mert az időszolgáltat bizonyságot, hogy Radó a mit tett, a megye érdekében tette. Innen ered az a meleg tüntetés, mely a megyebeliek részéről övezi, valahányszor hazarándul elnökölni az általa alapított társulatokban. Azaz, gondolatban mindig otthon van, s csak egyéb ügyei tartják a fővárosban. Pedig itt szükség van oly kaliberű politikusokra és államférfiakra, minő Radó Kálmán.

>Reiszig Ede kisunyomi kastélya

Reiszig Ede kisunyomi kastélya

Éles ítélőtehetség és vasenergia jellemzi Vasmegye e hírneves fiát, ki Széll Kálmánnal együtt a megye.szűk határai közül már belépett a magyar történet tág birodalmába. De az ő lapja még nincs lezárva. Bár évtizedeken át távol volt a központtól, mihelyt betette lábát: imponáló egyénisége és Vasmegyéből eredő hírneve a legelső és legtekintélyesebb parlamenti férfiak sorába juttatta. Radó Kálmán nem szónoklatokkal, hanem tettekkel győzi meg környezetét és a politikai világot, hogy vannak eszméi és azokat keresztül is képes vinni. Valamint Széll Kálmán, úgy Radó sem az utópiák és elérhetetlen ideálok haihászásának embere, hanem mindig a megvalósíthatót, a praktikust tartja szem előtt. Radó Kálmán előkelő földbirtokos családnak a sarja. 1844 decz. 17-én született Répczelakon. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban végezte, a jogi tanfolyamot Eperjesen. 1867-ben a sárvári járás szolgabirájává lesz, 1869-ben továbbá 1872-1875-ben országos képviselő volt. Ezután nem vállalt mandátumot, hanem teljesen megyéje ügyeinek szentelte tevékenységét, s ama nagy műnek, melyet Rábaszabályozás néven ösmer az ország. Egy rövid életrajz keretében lehetetlen ismertetni ama gigászi munkát, melyet kormánybiztosi minőségben kifejtett, s a melylyel nemcsak szülő megyéjét, hanem a szabályozás által érdekelt Mosony és Győr megyéket is örök időkre hálássá tette maga iránt. 1881-től 1896-ig működött kormánybiztos gyanánt, s befejezte nemcsak a Rába, hanem mellékfolyóinak is szabályozását. Neki köszönheti Győr városa, hogy most a város közepén rendelkezik egy remek szigetparkkal, melyet a város hálából Radó-térnek nevezett el. A kormány 1882-ben állította őt Vasvármegye élére, s mint főispán megteremtette a mintavármegyét. Míg azonban a vele egyidőben működő "híres" főispánok: Majthényi László, Tabajdy Károly és mégegynéhányanerőszakosságaikkal teremtettek maguknak pozicziót: Radó Kálmán tapintatával tette kezes bárányává az azelőtt erősen opponálni szeretőmegyét. Mint született nagyúr valóságos grand seigneuri háztartást vitt főispán korában; répczelaki remek kastélyában, valamint a Szombathelyen tartott főispáni mulatságok sokáig feledhetetlenek maradnak a megyebeliek előtt. Sokoldalú elfoglaltsága mellett élénk részt vesz az ág. evangélikus hitfelekezetnek igazgatásában is, mint világi felügyelő. Az ő főispánsága alatt ment végbe a kőszegi hadgyakorlat, melynek folyama alatt a megyében tapasztalt példás rend fölött úgy a mi királyunk, mint a német császár teljes megelégedésüket nyilvánította. Ekkor tüntette ki őfelsége a v. b. titkos tanácsosi ranggal, a német császár pedig a vörös sasrend nagy keresztjével.

Batthyány-Strattmann Ödön hg körmendi várkastélya

Batthyány-Strattmann Ödön hg körmendi várkastélya.

A főispánságról 1894-ben mondott le, a kormánybiztosi tisztségről 1896-ban, s állandó tartózkodási helyét a fővárosba tevé át. 1896 óta a felső-eőri kerületet képviseli a parlamentben. Az utóbbi évek alatt Vasmegyében több helyi érdekű vasutat létesített, Budapesten pedig elnökigazgatója lett a Bankegyesületnek, a Foncii re bizt. társaságnak, a Duna-folyam hajózási társaságnak stb. A kereskedelmi körökben elsőrangú pénzügyi kapaczitásnak tartják, a politikusok pedig úgy tekintenek reá, mint a ki még vezérlőszerepre van hivatva. A szabadelvű pártban, melyhez tartozik, tekintélyes számú képviselő csoportosul személye körül. Tavaly már hírejárt, hogy miniszterelnöknek van kiszemelve. Miután azonban Bánffynak eszeágáhan sincs megválni a prémieri méltóságtól: a vasmegyeieknek még várniok kell, hogy Radó Kálmánt illető őszinte kivánságuk beteljesedjék.

Széchenyi Tivadar gróf

Széchenyi Tivadar gróf.

Széchenyi Tivadar gróf. Tudvalevőleg a muraszombati járás ama részéhez tartozik Vasmegyének, hol régi gyökerei vannak a horvátságnak és a vend lakosságnak. E vidék megmagyarosítása nem könnyűfeladat, s hogy a sikernek máris kétségtelen jelei mutatkoznak, ezért a hála és elismerés Széchenyi Tivadar grófot illeti. Mint a "legnagyobb magyar" családjának egyik tagja, igaz szívű hazafi, ki nem riad vissza anyagi áldozatoktól sem, hogy a magyarosodás ügyét előmozdítsa. Muraszombaton lévén ősi birtoka, buzgó részt vesz a megye és a környék gazdasági és kulturális mozgalmaiban. A hol valamit tenni,áldozni kell, ott Széchenyi Tivadar az elsők közt található.

Reiszig Alajos kámóni kastélya

Reiszig Alajos kámóni kastélya.

Már nem fiatal ember (1837 márczius 12-én született), de tele ma is buzgalommal. A közéletben is részt vesz, de kerüli a föltünést. A képviselőháznak 1884 óta tagja. Ő felsége 1897-ben kinevezte őt valóságos b. titkos tanácsosnak.

Szájbely Gyula

Szájbely Gyula.

Szájbely Gyula. Tevékeny fia a megyének, ki már 1878 óta képviseli a megye egyik vagy másik kerületét a törvényhozó testületben. Először Kőszegen választották meg, majd Felső-Eőrött. 1892-ben visszatért a kőszegi kerülethez. Társadalmi úton kifejtett kezdeményezésének köszönhető a szombathely - kőszegi és szombathely - pinkafői viczinális vasút létrejötte.

Rosenberg Gyula

Rosenberg Gyula.

Rosenberg Gyula. Már mielőtt képviselő lett volna,ismert ember volt a fővárosban. Vasmegyéből való: 1856-ban született Kis-Czellben. Tanulmányait Győrött, Budapesten és a külföldön végezte. Ügyvédi diplomáját 1880-ban szerezte meg s egy évig Vasmegye tiszt. aljegyzője volt. Irodát 1881-ben nyitott Budapesten és jogtanácsosa lett az "Adria" hajózási társaságnak. Ebben az évben vívta halálosvégű párhaját gróf Batthyány Istvánnal. 1891 óta igazgatója az "Adriá"-nak. A német-újvári kerület 1892-ben választotta meg képviselőnek s azóta tagja a képviselőház szabadelvű pártjának.

Förster Ottó

Förster Ottó.

Förster Ottó. 1854-ben Pécsváradon (Baranya m.) született. Gymnasiumot és a keszthelyi felsőbb gazdasági intézetet végezte. Mint hadnagy részt vett Bosznia okkupácziójában. Képviselőnek elsőízben 1892-ben választotta meg a sárvári kerület nemzeti párti programmal.

Győry Elek

Győry Elek.

Győry Elek. A jogászvilág egyik kitűnősége, a budapesti ügyvédi kamara elnöke, a 48-as párt kipróbált vezértagja, 1841. május 1-én szül. Győrött mesteremberszülőktől, kik nem kiméltek áldozatot taníttatásáért. Mint ifjú már számos szépirodalmi lapba dolgozott. 1859-ben az egyetemen jogot tanulmányozott; 1865-ben ügyvédi vizsgát tett. 1868-ban választmányi tagja lett az ügyvédi körnek, majd a jászgyűlésnek. 1873-ban az igazságügyi miniszter a magánjogi törvénykönyv általános részének kidolgozásával bízta meg. 1881-ben az orosházai kerület, 1884-ben a poroszlói kerületnek volt képviselője. 1887-ben itt és Komáromban nyert mandátumot és az utóbbit tartotta meg. Az utolsó országgyűlés alatt nem volt tagja a háznak. A millennium alatt a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül mint a budapesti ügyvédi kamara elnöke, a Lipótrend lovagkeresztjét kapta. Tagja a fővárosi bizottságnak, egyetemes főjegyzője az ág. evang. hitvallású egyház mind a négy kerületének és presbytere a pesti ág. evang egyháznak.

Budakeszi Weöres István kastélya

Budakeszi Weöres István kastélya.

A képviselőházban jelenleg a kis-czelli kerületet képviseli.

Chernel György, a körmendi kerület képviselője,1863-ban született Tömördön, Veszprémmegyében. Az államtudományi doktorátus elnyerése után tömördi és zsedényi nagyterjedelmű birtokai kezelésének szentelte magát.Különösen kiválik mint lótenyésztő, a ki saját lovait sikerrel is futtatja. Vasmegyei virilista; es. és k. kamarás. Eötvös Loránd báró visszalépése után 1895-ben a körmendi kerület őt választotta képviselőjévé s e kerületet képviseli most is szabadelvű programmal.

Dr. Major Ferencz. 1854-ben született Székesfejérvárott. Középiskolai tanulmányait szülőhelyén, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1879-ben orvosi oklevelet szerzett s főleg sebészettel foglalkozik. A műtői oklevél elnyerése után egy évnél tovább terjedő tanulmányutat tett, meglátogatva a nevezetesebb külföldi egyetemeket. Utazásából visszatérve, előbb Budapesten telepedett meg, 1884-ben azonban szülővárosába tért, a hol tiszti főorvossá és kórházi igazgatóvá választották. József Ágoston és László főherczegek teési és keresztúri vadászatainál állandó kisérőként szerepelt. I. oszt. ezredorvos és ezen minőségben a honvédelmi minisztertől elismerő oklevelet kapott. Tagja volt a trieszti szabadkőműves-ellenes kongresszusnak. Mint önkéntes tűzoltó Konstantinápolybanjárt, a hol az Osmanie- és Tachlizie rendjelekkel lőn kitüntetve. 1894-től a néppárt egyik legbuzgóbb szervezője volt, s mint ilyent Szombathely város képviselőjének választotta meg.

Buzáth István, valamint dr. Major új ember a megyében is, a képviselőházban is. 1857 decz. 3-án Beregszászon született. Atyja gyógyszerész lévén, őt is e pályára nevelte és már 19 éves korában megszerezte a gyógyszerészi oklevelet. Atyja halála után 24 éves korában átvette a gyógyszertár vezetését és tagja lett Beregszász város képviselő-testületének. 1896-ban a rumi kerületben választották meg néppárti programmal.


SZOMBATHELY R. T. VÁROS.

Szombathely multja és jelene.

Ősrégi város, melynek rögeihez több ezer esztendő emléke fűződik.

Előnyös fekvését, egészséges éghajlatát az őskornak embere is ismerte és az emberöltők hosszú során keresztül lakta területét, emlékül hagyván hátra küzdelmes életének néma tanuit: az egyszerűkő- és csontszerszámokat, melyekkel izzasztó munkáját végezte.

A kőkorszakra következett réz- és bronzkori műveltség is meghódította földjét, és több évszázadra terjedő uralmával megnyitotta a történelmi idők hajnalát, melynek gyér világossága mellett már különféle kelta törzsek nyomaira akadhatunk.

Az aratok, oroviskok és bojok egymásután telepednek meg harczaik között csak alig hogy észrevehették a veszélyt római birodalom részéről földjüket fenyegette. Kr. e. 34-ben Octavianus légiói, kevéssel utóbb, Kr. u.Germanicus caesarok hadai szállották meg Pannoniát, és teljes leigázása után provincziává tették.

A mai Szombathely területén, mint a dunamenti erődítésekhez vezető római utak találkozó pontján, állomáshelyet - statio - szerveztek,mely később Tib. Claudius császár alatt coloniarangra emelkedvén, a letelepített Claudius-nemzetség neve után Colonia Claudia Sabaria-nak neveztetett el. A colonia hatalmas arányokban emelkedett az egyre erősbödő római czivilizáczió hatása alatt.

Középpontja lett egy nagy területnek, majd meg négy századon keresztül fővárosa volt Felső-Pannoniának. Falai között székeltek a tartományi helytartók, a különféle politikai és vallási tisztviselők, területén ismételve megfordultak a légiók, magukkal hozván és terjesztvén a jobb ízlést, melynek számos reánk maradt emléke hirdeti az egykori Sabaria fényét és nagy jelentőségét. Talán virágzása csúcspontján állott, midőn a római császárok tehetetlen uralma alatt a barbár quadok és szarmaták, majd meg az V. század derekán a győzelmes hunnok birtokába került.

Az érzéketlen barbárhordák vadsága nem ismert kiméletet. Romba dőltek hatalmas épületei, művelt lakóit szétriasztotta a rémület és az egykor virágzó város kietlen pusztává változott.

A hunnokat a keleti góthok, ezeket a longobárdok váltották fel. A Kr. u. VI. században az avarok vándor népe telepedett le Sabariában, de nem birhatta sokáig. Nagy Károly és fia, Pipin, kiűzték az avarokat Pannoniából és a mai túladunai vidéket birodalmukhoz csatolták. Sabaria is frank birtokká lett és az is maradt a honfoglalás idejéig.

Szent István, első királyunk alatt megszűnt a salzburgi érsekség joghatósága Szombathely felett, és a város a győri püspöki megyébe osztva, .a győri püspökök kegyurasága alá került, a kik második székvárosuknak tekintették Szombathelyt, gyakran megfordultak szombathelyi várukban és szabadalmi leveleikkel ismételve megerősítették a polgárság jogait és kiváltságait.

A város fejlődésének a századok folyamán ismételt csapások állták útját. Érzékeny károkat szenvedett az Aba Samu és Henrik között folyt harczok idejében, 1241-ben a pusztító tatárok majdnem földig lerombolták, szintere volt a Cylleiek és I. Ulászló, az osztrák Miksa és II. Ulászló között vívott harczolcnak, átszenvedte a Bocskay-felkelést, látta és szomorúan emlegette az át-átvonuló török csapatokat és nyolcz éven át tűrte a kuruczok és labanczok sanyargatásait.

Éhen Gyula, polgármester Brenner Tóbiás, h. polgármester Czedera Gyula, főjegyző Dr. Alexi Emil

Éhen Gyula, polgármester. ; Brenner Tóbiás, h. polgármester. ; Czedera Gyula, főjegyző. ; Dr. Alexi Emil, főorvos.

És mintha ennyi baj sem lett volna elég, a telhetetlen végzet 1710-ben a városra még az irtózatos fekete halált is ráküldötte, mely féléven keresztül végzett öldökléseivel a várost majdnem teljesen néptelenné tette.

A gazdátlanná lett javak a szomszéd németségből bevándorolt idegenek kezeibe kerültek, a kik számuknál, vagyoni túlsúlyuknál fogva a bennszülöttek fölé kerekedtek és az eredetileg tősgyökeres magyar várost szinte egészen elnémetesítették.

Ennyi és ily sokféle csapással sujtva, Szombathely nem haladhatott előre a fejlődés útján és még a mult század végén alig mutat városi jelleget. Ot silány és rendetlen utczájával, ötkapus ódon bástyafalával és alig két ezerre rugó népességével inkább csak faluszámba vehető. Középpontján emelkedett a bástyával védett püspöki vár, keleti oldalán, a mai Széchenyi-téren, és a főtéren, az akkor még fennállt fogadalmi kápolna körül, iszapos tavak bűzölögtek. A cseréppel fedett és kéményes házak igazi ritkaságok voltak. Lakói legnagyobb részben földmíívelők voltak, kereskedelemről alig lehet szó, az ipar még a helyi szükséglet fedezésére sem volt elég erős. A százados tespedés ez állapotában találta a várost az 1772-ben szervezett szombathelyi püspökség első nagynevű püspöke, Szily János, a ki apostoli gondjai mellett székvárosa fejlesztésében is üdvösen buzgólkodott.

Nagyszerű építkezései (székesegyház, püspöki palota, papnevelő intézet) nyomán felbuzdult apolgárság építkező kedve. A város falait lehordták, belsőterületét tágították, új utczák keletkeztek, a népesség rohamosan szaporodott. A fejlődés nagyobb lendületet vett a városon keresztülvivő vasutak megnyitásával.

Az 1865-ben megnyilt déli vasút sopronkanizsai vonala és az 1871-ben megindult nyugati vasútvonal Szombathelyt állandó összeköttetésbe hozták Budapesttel, Bécscsel, Gráczczal és középpontjává avatták egy nagy vidék kereskedelmének, megvetvén így alapját ama, páratlanul gyors haladásnak, mely a nem régen még kicsiny és igénytelen Szombathelyt a legutóbbi negyedszázad alatt hazánk egyik legélénkebb és legszebb reményekre jogosító városává fejlesztette.

A lefolyt negyedszázad minden évéhez fűződik egy-egy nevezetes alkotás; de a város jövőjét érdeklő eseményekben mégis leggazdagabb az utolsó két esztendő, midőn a városi kormányzat bölcsen számító megfontolással erélyes és kitartó buzgósággal oly életbevágó f el-adatokat oldott meg, minők az általános csatornázás, a vízvezeték, az utak kikövezése stb.

A polgárság és előljárósága lankadást nem ismerő buzgalmának tulajdonítandó tehát, hogy a húszezer lakót számláló Szombathelyben igazán modern városra találunk, a mely külsejével,czélszerű és a kor kivánalmainak megfelelő berendezésével, nyüzsgő elevenségével kedves képet nyujt és előnyös ítéletre készti a látogatót.

Tágas terei : a Horváth Boldizsár-, Batthyány-és Széchenyi-terek izléses palotáikkal, csinos házaikkal és nagyszabású középületeikkel egészen nagyvárosias jellegűek.

A Széchenyi-térrel határos templom-téren emelkedik az ó-itáliai stilben épült nagyszerű székesegyház,,mely hatalmas méreteivel, csinjával és keresetlen szépségével nemcsak a varosnak, de hazánknak is egyik büszkesége. Déli szomszédságában áll a két emeletes és gyönyörűpüspöki palota, a földszinti részében elhelyezett régiségtárral, mely gazdag gyűjteményében számos értékes és érdekes emlékét őrzi a régi Sabariának.

A Széchenyi-tér keleti során látható a városház és színház, előttük Berzsenyi Dániel érczszobra, e mellett a tér déli során a nagyszabású megyeház.

Nevezetesebb köz- és magánépületei : az igazságügyi palota és a fogház (Szily János-utcza), a 80 árva elhelyezésére berendezett árvaház palotája (Árvaház-utcza), a főgimnázium kétemeletes épülete, a premontreiek székháza (Berzsenyi-utcza), Vasmegye kétemeletes bérháza (Iskola-utcza), a Széll-ház (Kőszegi-utcza), Szombathely város háromemeletes bérháza (Gyöngyös-utcza).

A Szakács-ház a ritka fénynyel és kényelemmel berendezett kávéházzal (Gyöngyös-és Király-utczák), a m. á. v. üzletvezetőségének palotája, a gróf Batthyány-palota (Széll Kálmánutcza) stb.

A székesegyházon kívül két más kath. templom köti le a figyelmet : a zárdákkal kapcsolatos Ferencz-rendi és dominikánus templomok; könnyen szembeötlik a kies fekvésű kálváriakápolna ; megnyerő külsejű épületei a közel multban emelt egyesült protestáns templom ; jó ízlésű és csinos az izraeliták imaháza.

Szombathely látképe Vasvármegye árvaháza

Szombathely látképe. ; Vasvármegye árvaháza.

A város utczái közül elsősorban említendő a régi Gyöngyös-utcza, mely nyugatról a Horváth Boldizsár-térre tágul. Keleti határa a Gyöngyös-patak, melynek vashídján keresztül a ma már Szombathelyhez tartozó régi Szt-Márton községbe érünk.

A várost nyugati részen a Perint-patak szeli keresztül. Jobb partján terült el a régi Perint község, mely 1885 óta szintén a városhoz csatoltatván, rohamosan emelkedik és egyre szaporodó új és szabályos utczáival Szombathely legnépesebb városrésze.

A Gyöngyös-utczából kiágazó Király-utczát a Száll Kálmán-utcza vágja keresztül, a város legújabb és leghosszabb utczája, mely a Kőszegi-utczából kiindulva egyenes vonalban halad a folyton élénk és népes vasúti pályaudvar felé. Egyre gyarapodó házsorai között robognak el a villamos vasút kényelmes kocsijai, melyek 11/z klm. hosszú pályájukon naponkint 180 fordulóval szolgálják a helyi közlekedést.

A Király-utczából a Faludi-utczába, ennek északkeletre ágazó végpontjáról pedig a kőszegi országút jobb oldalán elterülő lovassági laktanya pavillonjai elé jutunk.

E kis városnak is beillő épületcsoportokat a 11-ik huszárezred lakja, a Kálvária-utcza nyugati végén látható Frigyes főherczeg kaszárnyában pedig a 83-ik gyalogezred egy zászlóalja van elhelyezve.

A katonaság, a nagyszámú hivatalok (megye, város, törvényszék, üzletvezetőség, stb.) tisztviselői, a vidék birtokos osztálya nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a város társadalmi élete állandóan megtartja általánosan elismert élénkségét, bensőséggel teljes kedvességét.

A szórakozásra bő alkalmat nyujt a látogatott három társaskör, a téli hónapok szini előadásai,a farsangi és nyári mulatságok, hogy ne is említsem a pazar fényű kávéházakat és a jónevű vendéglőket, melyek a napi szükségletek kielégítése mellett a jókedv megnyilatkozására is gyakran nyujtanak módot.

Székesegyház

Székesegyház.

A víz üde, a levegő tiszta, a város egészségi viszonyai kedvezők.

A hideg és meleg fürdők, a játszó-terek, a sport-pályák, az árnyékos séta-utak, terjedelmes parkok mindmegannyi üdvös tényezői annak, hogy a város egészségi állapota kifogástalannak jellemezhető.

Részben a szerencsés körülmények, részben a város előnyös földrajzi helyzetének tulajdonítható a város egyre fokozódó emelkedése és az a virágzó állapot, melyben a város iparát és kereskedelmét találjuk.

Gyáripari termékei a külföldön is kelendő czikkek, a kézműipar emelését nagyon előmozdítja az elektromos erőfelhasználása. A kereskedelem minden ágában nagy élénkséget látunk. s a ki megfigyeli a Gyöngyös-utczai és a Horváth Boldizsár-téri üzlethelyiségeket és fényes kirakatokat, nem kételkedhetik annak az állításnak a komolyságában, hogy Szombathely e tekintetben sok, nálánál nagyobb és népesebb vidéki városnak például szolgálhat.

Tanintézetei számosak. Van egy főiskolája : a theologiai lyceum. Népes főgimnáziuma mellett serényen működik a felsőbb kereskedelmi iskola. Polgári fiú- és leányiskoláit, és négy teljes elemi iskoláját, magánintézeteit közel 3000 tanuló látogatja.

Kárpáti Kelemen.

A város tisztikara. Egy oly fejlődő városban, minő Szombathely, épenséggel nem mondhatók sine curának az egyes hivatalok. A tisztviselőktől a polgárság megköveteli a szorgalmat és a gondos körültekintést a város ügyeiben. De meg is becsüli őket. E becsülésre méltán rászolgál a mostani hivatali személyzet, mely iparkodik lelkiismeretesen végezni kötelességeit, s a mellett folyton előbbre vinni a város fejlődését, úgy annak egyes intézményeiben, mint külső szépítésében. A czopf ismeretlen fogalom Szombathely városházában. Számot vetve a város anyagi erejével, minden törekvése odairányul a tanácsnak, hogy Szombathelyt mennél magasabb nivóra emelje.

E törekvéseknek az élén Éhen Gyula polgármester áll. Energikus természet, s ritka okos fej. Nem hivatalnokpályára készült, csak férfikora delén vette vállaira a polgármesteri teendők súlyos terhét. 1876-tól 1895-ig,mint ügyvéd működött Szombathelyen, de emellett első rangú szerepet vitt a varosi képviselőtestületben. Már ebből az időből sokat köszönhet a város az ő buzgalmának. Bátor és agilis föllépése ellenségeket is szerzett, a kik azonban később belátták, hogy Éhen Gyula működésében nincsenek személyes motivumok, hanem csak a közérdek istápolása irányítja cselekedeteit. A bizalom feléje fordult egész teljében 1895-ben, a mikor megválasztották polgármesternek. Most már könnyebben valósíthatja meg eszméit és Szombathely soha sem fogja megbánni, hogy őt helyezte a város élére. Éhen Gyula ma még csak 47 éves. Nagy-Szőllősön született 1853-ban.

Színház és Városház Vármegyeháza

Színház és Városház. ;Vármegyeháza.

Dr. Gyöngyösi Tivadar Dr. Szabó László Kassay P. József Eredics Ferenc Reiszig Alajos

Dr. Gyöngyösi Tivadar. ; Dr. Szabó László. ; Kassay P. József. ; Eredics Ferencz. ; Reiszig Alajos.

Dr. Kronecker József Kővári Kaffehr Béla Czáfordi Pottyondi Gusztáv Hidassy Kornél Herényi Gothard Jenő

Dr. Kronecker József. ; Kővári Kaffehr Béla. ;Czáfordi Pottyondi Gusztáv. ; Hidassy Kornél, püspök. ; Herényi Gothard Jenő.

Horváth István Dr. Edelmann Sebő Dr. Borsits Béla Dr. Laky Kristóf Budakeszi Weöres István

Horváth István. ; Dr. Edelmann Sebő. ; Dr. Borsits Béla. ; Dr. Laky Kristóf. ; Budakeszi Weöres István.

Magassy Elek Bárdosi Bárdossy László

Magassy Elek. ; Bárdosi Bárdossy László.

Törekvéseinek segítőtársa a város jeles tollú főjegyzője Cedera Gyula, ki ép oly képzett, mint a mily buzgó hivatalnok és Brenner Tóbiás tanácsos, helyettes polgármester. A város szülötte, ki egyetemi tanulmányainak befejezte után a város szolgálatába lépett, s egyszerre főjegyzőnek lett megválasztva. Az 1895-iki tisztújítá óta helyettes polgármester, s mint ilyen, jobb keze Éhen Gyulának.

Fontos tisztséget tölt be dr. Alexy Emil főorvos, ki 1844-ben született Pinkafőn. Az egyetemi cursust Bécsben végezte, s diplomájával visszatért Vasmegyébe, Szombathelyre. 1878-ban egyhangulag megválasztották a város tiszti főorvosának s azóta szakadatlanul tölti be állását. Rendelőorvosa ezenkívül a kórháznak, s egyszersmind törvényszéki orvos is. A város ügyeiben, mint a tanácsnak állásánál fogva tagja, tevékeny részt vesz.


Társadalom.

Bába-képezde Berzsenyi Dániel-utcza

Bába-képezde. ; Berzsenyi Dániel-utcza.

Milyen különös: minden városnak van társadalma, de nem mindeniknek van társadalmi élete. Csalódik, aki azt hiszi, hogy a társadalmi élethez nem kell egyéb, mint egy bizonyos számú családoknak barátságos összetartása. Hány várost ismerünk, a hol csupa rokonság-, atyafiság-, komaságból áll az egész polgárság, s mégis az odavetődött idegen a barátságos fogadtatás daczára, keservesen panaszkodik a társadalmi élet hiányáról. Igazi társadalmi élet csak ott fejlődhetik, hol az intelligenczia dominál; hol az élet gondjai s a kenyérkereset nehézségei mellett az egyesek találnak időt és alkalmat, hogy értéküket, befolyásukat és erejüket a társadalmi tevékenység terén is érvényesítsék; a hol szakítanak időt közhasznú czélok önzetlen szolgálatára s a hol a szórakozásokban is bizonyos értelmi, nemesebb czélt követnek. Az ilyen helyen barátságos otthonra lel a színművészet, föllendül a hirlapírás és ápolói akadnak a zenének, irodalomnak és az összes kulturális intézményeknek. Ez az igazi, egészséges társadalom, mely nyomást tud gyakorolni a sokszor maradi hivatalos életre is; s megteremtvén a kellőszellemet, előre viszi a városnak nemcsak külső, de belső fejlődését is.

Ily modern, egészséges társadalmi élete van Szombathelynek. Mint csaknem valamennyi város heterogén elemekből áll, kik két nagy csoportba oszthatók. Egyikbe tartozik az értelmi osztály: a földbirtokosokkal, kik az év nagyrészét a városban töltik, a hivatalnokokkal, ügyvédekkel, orvosokkal, tanítókkal, papokkal és katonatisztekkel; a másikba a szorosabb értelemben vett polgárság, melyet a kisebb gazdák, kiskereskedők és iparosok alkotnak. Természetes, hogy a társadalmi élet karakterét az értelmiség adja és ez a karakter Szombathelyen vonzó és rokonszenves.

Szily János-utcza Evangélikus templom

Szily János-utcza. ; Evangélikus templom.

A szombathelyi társadalom nemcsak élénk, hanem vidám. Meglátszik az utczákon is, de még inkább a zártkörű helyeken: kaszinóban, mulatságokban, magánházak estélyein. A szombathelyi társadalom tagjai nemcsak szeretnek, de tudnak is élni. Epikureisták a XIX-ik század megfinomodott zsánerje szerint, mely az egyesek élvezetéből hasznot juttat a közczéloknak is.

Ez az élénk, összetartó társadalom teremtette meg és tartja fenn az emberbaráti egyleteket, a jótékonyczélú társulatokat, a tornaegyletet, a színházat, a műkedvelői előadásokat, a kaszinót, sőt ez hozta létre a fényes vendéglői és kávéházi helyiségeket, melyekben tisztességes keresethez jutnak a város jó czigányzenészei. Az értelmi osztály hölgyei mindezekben tevékeny részt vesznek, s ezáltal disztingváltabbá teszik a kölcsönös érintkezést.

A szombathelyi vezetőtársadalom minden ízében magyaros, s ez nagy kihatással van a megye ama részeire, hol idegen ajkúak laknak. Bármely nemzeti eszme vagy a magyarsággal kapcsolatos kulturális czél követeljen buzgalmat és áldozatot: a szombathelyi társadalom nem vonja ki magát alóla.

Ugyanez az elismerés illeti meg a polgárságot, mely a maga természetes konzervativizmusa mellett készséggel áldoz köz- és városi czélokra, s z midőn szivesen látja saját vérbelieit a városi előljáróságban, a tanácsban és a képviselőtestületben, elismeréssel és tisztelettel engedi át a vezérszerepet az értelmi osztály hitünőségeinek. A polgárság is szivesen mulat s egy- leteik látogatottak. Ilyen társadalmi élet mellett Szombathely csak folyton emelkedhetik. Terünk korlátoltsága nem engedi, hogy mindazokról megemlékezzünk, kiknek része van Szombathely társadalmi életében. Az alábbi néhány futólag fölvett életrajzzal csak illusztrálni akarjuk a fentebb elmondottakat. Ex aliquibus ad omnes is lehet ítélni.

Eredics Ferencz. Ha mindazokat a tisztségeketnévjegyére akarná nyomtatni, a melyeket lelkiismeretes buzgalommal elfoglal, Hegedűs Sándor után neki lenne leginpozánsabb vizitkártyája az országban. Kir. tanácsos, ügyvéd, az ügyvédi kamara elnöke, a káptalan és a szombathelyi általános takarékpénztár ügyésze, a herczeg Batthyány-Strattmann uradalom jogtanácsosa, a megyei és városi törvényhatóság tagja, a tűzoltó-egylet elnöke, az emberbaráti kórház igazgatója, az óvoda helyettes elnöke... Lehet-e ennél több tisztséget viselni egyszerre? A kik ösmerik Eredics munkaképességét, nem kételkednek, hogy az ő vállai még többet is elbirnak, s tudna a nap 24 órájából ? ha kell ? 48-at is csinálni. A megye szülöttje, s még csak 57 éves. Ügyvédi diplomáját 1866-ban szerezte meg, s három évig a városnál működött, mint alügyész. Hogy jó katholikus ember, bizonyítja az, hogy az őszszel megválasztották az autonomiai kongreszszusra képviselőnek.

Gaár Frigyes. Királyi közjegyző, de nem abból a fajtából, mely csak kliensei számára él, s munkásságát a skála szerint irányítja. Gaárt ott találjuk a megyebizottságban és a városi képviselő-testületben, majd mint az állandó igazoló-, majd mint a magyarnyelvi bizottság tagját. Találkozhatunk vele az adókivető-bizottságban, hol az alelnöki széket foglalja el s az árvaházi-bizottságban, melynek igazgatósági tagja. Szintén a megyében, Kozáron született, 1844-ben, s felsőbb tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte. 1872-től 75-ig FelsőEőrön működött mint albiró, azóta Szombathelyen és Szombathelynek él.

Dr. Gyöngyösy Tivadar. Egy modern jogász, ki a midőn kriminális-ügyek aktacsomóit tanulmányozza, zeneestélyeken és művészeti dolgokon jártatja eszét. Egyik dísze az ügyvédi karnak és főfaktora a város művészi életének. Egyformán szolgálja Themis istenasszonyt és a muzsákat. Természetes, hogy lelkes tagja ős titkárja a dalárdának, de a mellett alelnöke a városi kaszinónak és a korcsolyázó-egyletnek. Szombathelyi szülők gyermeke, ki a külföldön: Heidlberghen és Lipcsében tökéletesítette tanulmányait.

Pálffy Boldizsár Gerlits Sándor Seemann Gábor

Pálffy Boldizsár. ; Gerlits Sándor. ; Seemann Gábor.

Kassai F. József, pénzügyi tanácsos, kir. pénzügyigazgató, született Székely-Udvarhelytt, 1846. évi november hó 23-án. Iskoláit ugyanott, a jogi tanfolyamot Kolozsváron és Budapesten végezte. Már 1867-ben a székely-udvarhelyi m. kir. adóhivatalhoz lépett be állami szolgálatba, s fokozatosan haladva, 1881-ben Szombathelyre a vasvármegyei adófelügyelő mellé neveztetett ki pénzügyi titkári minőségben adófelügyelő helyettessé. Azóta folyton Vasvármegyében teljesít pénzü yi szolgálatot és pedig 1891. évi febr. 23-ig, mint kir. pénzügyigazgatóghelyettes. Élete folyamából felemlíthető az, hogy 1875-ben Székely-Udvarhely városnak intelligentiája részéről, Deák-párti programmal képviselő-jelöltül léptettetett fel; s hogy 1883. év november havában a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt vizsgálatot állván, ügyvédi oklevelet szerzett. Kassai egyik legkiválóbb pénzügyigazgatója az országnak.

Dr. Kronecker József. Szintén ügyvéd, városi képviselő és megyebizottsági tag. De, míg Gyöngyösy kollegája a muzsáknak hódol, addig ő a tanuló ifjúság testi nevelésére fordítja gondját. A tornaegyletnek egyik megalapítója, 23 éven át tényleges elnöke, 1893 óta pedig tiszteletbeli elnöke. Az egylet 25 éves fenállásának ünnepe alkalmából a vallás és közoktatásügyi miniszter elismerő okmánynyal tüntette ki. Életrajzi adataiból fölemlíthetjük, hogy 1839-ben született, s tanulmányait Szombathelyen és Budapesten végezte. A városnak 14 éven át volt ügyésze, az iskolaszéknek alakulása óta (1869) tagja, s 1890-től kezdve elnöke. Jelenleg a szombathelyi takarékpénztár jogtanácsosa és a nemesi pénztár ügyésze.

Kővári Kaffehr Béla. A mi emberünk, a kire büszkék vagyunk, zsurnaliszta és költő egy személyben. Ezzel meg van mondva, hogy tapasztalatokban gazdag mult van a háta mögött, s jelene összeforrva Szombathely életével. Somogyi fiú, kit 1855-ben vezettek be a születési matrikulába. rímbár sokan azt hiszik, hogy a hirlapírók egyáltalán nem szoktak volt tanulni: Kaffehr hivatkozhat, hogy iskolákat végzett Kaposváron, Nagy-Szombaton, Pápán és hallgatója volt a keszthelyi gazd. főiskolának. A bohém-vér azonban nem hagyta, hogy a nyugodalmas gazdasági pályán haladjon, neki ment a világnak s miután beutazta egész Európát, a törökhadseregbe lépett és szolgált, mint főhadnagy. Inter arma azonban Apollo lantját vette kezébe, s legtekintélyesebb szépirodalmi lapjainkban számos török költőművét közölte pompás fordításokban. Ezek külön füzetekben is megjelentek. Hazatérvén 1886-tól 87-ig a "Dunántúl" czímű lapot szerkesztette Szombathelyen, majd megalapította a Vasvármegyét, mely a Dunántúl egyik legjobban szerkesztett és legolvasottabb lapja. Ezenkívül szerkesztő-tulajdonosa az "Eisenburg" cz ujságnak. Érdeklődése a város ügyei iránt nemcsak thcoretikus, aminek elismeréséül beválasztották a képviselőtestületbe. A vidéki hirlapírók orsz. szövetségének igazgatósági tagja, s a szombathelyi összes kulturális és társadalmi mozgalmak legbuzgóbb előharczosa.

Királyi katholikus főgimnázium Királyi hatholikus főgimnázium

Királyi hatholikus főgimnázium.

Csáfordi Pottyondi Gusztáv, amaz állami tisztviselők közé tarozik, kiket a ranglétrán nem protekczió, hanem saját egyéni kiválóságuk segített magasra. Győrött született 1842-ben felső iskoláit és a műegyetemet Bécsben végezte. Vasutas pályáját 1860-ban kezdte meg az "Erzsébet császárné nyugoti vasútnál", honnét 68-ban az "Első erdélyi vasút"-hoz került. Alig 29 éves korában főnökeinek bizalma a szombathelyi forgalmifőnökség felelősségteljes tisztét ruházta rá. Fényesen megfelelvén hivatásának, 1877-ben a Magyar-nyugoti vasút őt állította, mint főfelügyelőt a budapesti forgalmiszakosztály élére. Az államosítás után, az aradi üzletvezetőség bizatott rá, majd a szombathelyi üzletvezetőségnek 1895-ben történt felállításakor idehelyeztetett át főnöknek. A mily szívesen látta viszont 20 évi távollét után önálló működésének első színhelyét, ép oly örömmel fogadta őt a szombathelyi társaság. Pottyondi kiváló érdemei legfelsőbb körük előtt sem ismeretlenek, minek gizonysága a FerenczJózsef-rend lovagkeresztje, a román kir. csillagrend tiszti-, s a szerb Takova-rend középkeresztje.

Kereskedelmi iskola.

Kereskedelmi iskola.

Reiszig Alajos. Édes testvére a főispánnak, a mi semmiesetre sem hátrány a vidéki életben. De Reiszig Alajos akkor is kiváló alakja lenne Szombathelynek és Vasmegyének, ha a megyét nem az ő fivére kormányozná. Ő is a politikai téren kezdte meg pályafutását, de hamar szakított vele és egészen a közgazdaságra szentelte tevékenységét. Mint a kisgazdák lótenyésztési társulatának elnöke,kiváló szolgálatokat tett, s nagy szerepet visz a vasmegyei fiazd. egyesületben. Az országszerte ismert, vasmegyei piros-sárga faj marhának Reiszig a meghonosítója. Hogy nemcsak másoknak tud tanácscsal szolgálni, arra nézve élőbizonyság kámoni mintagazdasága.

Dr. Szabó László. Alig 30 éves, s máris titkára az ügyvédi kamarának. Ez elég ajánlólevél volna bárhová; saját szülővárosában mindenki tudja, hogy ez csak gradus ad Parnassum. Két év óta a megyének tisztb. tiszti ügyésze is.

Vallásfelekezetek.

A "Pax" jelszó, melylyel Vaszary Kolos elfoglalta az ország legmagasabb egyházi méltóságát, a szombathelyi hitfelekezetek közt tényleg megvalósulva föllelhető. Egyesek talán, politikai mozgalmak zürzavaros idejében, felekezeti szempontokat is hozhatnak szóba, de maguk közt az egyes hitfelekezetek közt békés, toleráns viszony uralkodik. Ez ama kiváló egyházi és világi férfiak előnyére írandó, kik az egyes felekezetek élén állanak.

Történelmi multjánál, vagyonánál és híveinek lélekszámánál fogva első helyen áll a kath. egyház. Szombathely egész 1777-ig a győri egyházmegyéhez tartozott; ez év február 17-én állította fel Mária Terézia királynő VI. Pius pápa helybenhagyásával a szombathelyi püspökséget. Az első püspök Szily János volt, a ki a papnöveldét, a püspöki palotát és a székesegyházat építtette. A jelenlegi püspök Hidassy Kornél (szül. 1823. jan. 13.. Rév-Komáromban). Pappá-szentelése után tanár lett, majd igazgató a nagyszombati gymnasiumban. 1873-ban czímzetes kanonoknak, 1875-ben miniszteri osztálytanácsosnak, 1876-ban esztergomi kanonoknak, 1878-ban czímzetes apátnak és tribunici cz. püspöknek nevezték ki. A szombathelyi püspöki megyét 1882. okt. 8. óta kormányozza. Számos értekezést írt, melyek jobbára iskolai értesítőkben jelentek meg. Ilyenek: "A bölcsészet hazánkban való haladásának története"; "De stilo bene latino"; "De sermonis latini usu quotidiano". Hidassy pap a szó legnemesebb értelmében, ki csupán egyháza és híveinek üdvét munkálja. A politikai mozgalmaktól teljesen távol tartja magát. Mint a szegények nagylelkű istápolója, bírja minden felekezet tiszteletét. ? Az egyházmegyében van hat kanonok és hat tiszteletbeli kanonok, öt javadalmas és egy czímzetes apát, egy javadalmas és öt czímz. prépost. A papság létszáma a megyében 274. Szerzetház van nyolcz, apáczazárda kilencz.

A szombathelyi székes káptalant némelyek szerint Szent István, mások szerint Szent László alapította.

MÁV. üzletvezetőség palotája.

MÁV. üzletvezetőség palotája.

A szombathelyi plébánia már 840-ben virágzott. Házát 1778-ban építették fel újból, mert a régi leégett. A hívek száma jelenleg 13,274. A plébánia kegyura a püspök. Plébánosa: Horváth István, keöi cz. prépost, esperes. Született 1850-ben, Baltaváron, pappá szenteltetett 1874. augusztus 12-én. Tanulmányait Szombathelyen kezdte, theologiát a budapesti egyetemen hallgatta. 1874-ben segédlelkész lett Dobranokon (Zala m.); 1875-ben szentszéki jegyző; 1876-t61 1883-ig püspöki titkár; 1878 84-i g egyúttal helyettes hittanár a papnöveldében; 1883-ban neveztetett ki szombathelyi plébánosnak, 1884-ben szombathelyi kerületi alesperesnek, 1890-ben Szent István vértanúról elnevezett keöi czímz. prépostnak. Egyházi teendői mellett élénk részt vesz a közéletben, mint a megyei bizottság tagja, az állandó központi és árvaházi választmány igazgatósági tagja. Ezenkívül elnöke az óvodának es kath. legényegyletnek, továbbá tagja a város képviselőválasztását előkészítő bizottságának.

*

Szerzetes-rendek. Az egyházmegyében három szerzetes-rend van, és pedig a Ferencz-, a Szent Domokos- és a csorna-prémontrei rend. A szt. Ferencz-rendiek konventjének multja az Árpádok korába nyúlik vissza. Házukat és templomukat 1360 körül építették a minoriták, kiktől 1630-ban vették át. A szerzet tagjai mindig lelkipásztorkodással foglalkoztak. Jelenleg tizenkettő a konventtagok száma.

Gyalogsági laktanya. Püspöki palota.

Gyalogsági laktanya. ; Püspöki palota.

A szt Domokos-rendiek konventjét 1638-ban alapította Draskovich György gróf, győri püspök. A kolostort és templomot 1670-ben özv. Erdődy grófné építtette. A konvent tagjai: hat áldozópap és öt szerzetestárs.

*

A prémontrei kanonokok. A csornai kanonia fehér papjai - a prémontrei kanonokok - 1808 óta lakják Szombathelyen a Horváth Boldizsár-térre tekintő kétemeletes székházukat. Vezetésölt alatt áll a szombathelyi kir. kath. fő -gymnázium, melynek ritka népes volta, nagy vidéken ismert ó híre és neve évtizedek óta hirdeti a nemzeti művelődésért áldozó tudós reá érdemeit. Iskolájuk igazi modern tanintézet. Berendezése czélszerűségben, felszerelése a gazdagságban talán páratlan. Egy tekintet az iskolára, és előttünk van a hivatása magaslatán álló tanári kar, mely elődeitől öröklött buzgalommal és fokozódó kitartással törtet előre a haladás útján. Hivatásszerű kötelességük nem képes teljesen lekötni tettre vágyó erejöket; nemes ambicziójuk tágasabb téren is érvényesülni kiván. A különféle tudományok művelete minden időben megtalálta a maga munkásait e tanári testületben és számos tagja vívott ki magának ismert nevet a tudományos es szépirodalom terén. (Árvay Gergely, Szenczy Imre, Pauer Imre, Laky Dömötör, Kunc Adolf, Lipp Vilmos, Névy László, Edelmann Sebő, Dallos József stb.) Nem kisebb elismerés kíséri társadalmi tevékenységöket. A hol szépről és jóról van szó, ott bizton jelen van a prémontrei tanár. Előkelőtényezők ők a helybeli közművelődési és jótékonysági egyesületekben, hasznos és szeretett tagjai a társasköröknek. Részt vesznek a közügyek terén; a megtisztelő polgári bizalom a prémontrei székház egy-két tagjának mindig helyet juttat a megye törvényhatósági bizottságában és a városi képviselőtestületben.

Széll Kálmán-utcza.

Széll Kálmán-utcza.

Szép hivatásuk, erős kötelességérzetök mindenfelé tiszteletre és hálára talál; előkelőgondolkozásuk, szives és magyaros vendéglátásuk és egyéb kiváló tulajdonaik pedig könnyen érthetővé teszik azt a népszerűséget, mely elválhatatlan kisérője a prémontrei kanonokok testületének.

*

A protestáns hitfelekezetek. Szombathelyen az ágostai hitvallású evangélikusok és a reform, tusok 1851-ben alakultak gyülekezetté. Hívei mérsékelt számban lévén, csak hosszabb, több mint 30 év után jutottak abba a helyzetbe, hogy közadakozás révén templomot építhettek. A hitközség a két protestáns felekezet közös tulajdona s azon egyház fenhatósága alatt áll, melyhez a lelkész tartozik. A lelkészt pedig a többségben levőfelekezet papjai közül választják.

Ezidőszerint a lelkészi teendőket Kiss János evang. hitű lelkész látja el, ki 1886 óta lakik Szombathelyen és hervadhatatlan érdemeket szerzett a templom alaptőkéjének összegyűjtésében.

*

Megyei Casino

Megyei Casino.

Az izraelita hitközségek csak e században alakultak és eleinte titokban. Az első önálló hitközség 1832-ből ered, a mikor templomot is építtetett. 1848-ban a félrevezetett nép erősen megrongálta a zsinagógát. 1865-ben a hitközség kétfelé szakadt s azóta van a városban úgynevezett kongresszusi (neolog) és orthodox hitközség. Az előbbi 1880-ban 130,000 forinttal díszes új templomot építtetett.


Tanügy.

Ámbár az állam kissé mostohán gondoskodik Szombathely közoktatásügye felől, a tanügy méltó összhangban áll a város fejlődésével. Mint a határhoz közel fekvő városnak és oly megye székhelyének, mely idegen nyelvű.lakosokat is számlál területén, iskolái révén határozott nemzeti missziója is van. A tanítói és tanári testület e missziót szem előtt tartja, s a magyarságnak ők a legbuzgóbb terjesztői. A városban elkelne még egy főreáliskola is - a mi régi vágya a szombathelyieknek - de ezidőszerint a saját erején életbe nem léptetheti.

A fennálló intézetek közt legfelsőbb fokú a r. kath. papnevelő-intézet. Megalapítója (1777-ben) Szily ,7ános püspök volt. Már a mult században kitűnő hírnévnek örvendett, s itt nevelkedtek a zengi és székesfejérvári egyházmegyék növendékei is. A theologiai tudományszak négy évfolyamra van beosztva. A növendékek irodalmi tevékenységet is fejtenek ki a kebelükben már rég virágzó Szent Imre-egyletben. A felsőhittani intézet igazgatója maga a megyés püspök, helyettese a papnevelő-intézet igazgatója: Stegmüller Károly kanonok, pápai prelátus.

Zsido templom.

Zsido templom.

Legrégibb intézet a kir. kath. főgimnázium. Alapította Zichy Ferencz gróf, győri püspök, 1772-ben. A kezdetben négy-, majd hatosztályú gimnáziumban Ferencz-rendi szerzetesek tanítottal. 1789-ig, a midőn az iskola kir. gimnázium néven állami intézetté lett és nagyobb-részben világi tanárok vezetése alá került. Az 1808/9-ik tanévben az intézet visszanyerte kath. jellegét és a világi tanárok helyeit a csornaprémontrei rend kanonokjai foglalták el.

1793-tól kezdve a gimnázium mellett egy más tanintézet is virágzott Szombathelyen, a lyceumnak nevezett, két évi tanfolyamra berendezett filozofiai iskola, melyet Szily Jánosnak, a szombathelyi egyházmegye első és nagynevű püspökének lelkes buzdításaira, Vasvármegye rendei alapítottak, s a melyben a

Walder Alajos.

Walder Alajos.

E két tanintézet egymástól függetlenül, külön igazgatás alatt működött az 1850/51. tanévig, a midőn az új tanügyi reform követelménye értelmében a hatosztályú gimnázium és a kétosztályú lyceum főgimnázium név alatt egyesíttetvén, a nyolczosztályú főgimnázium igazgatása es tanárokkal való ellátása kizárólag,a csornaprémontreiekre lőn bízva.

A régi, iskolaszegeny időben a két szombathelyi tanintézetre nagyon fontos feladatok vártak. A magyarságnak valóságos végvárai voltak és falai között számtalan muraközi és horvátországi ifjú sajátította el és szerette meg a magyar nyelvet.

A nemzeti eszme és nemzeti nyelvünk mindenkor buzgó ápolásra találtak ez iskolákban, s a tanárok ép abban a szomorú időben mutatták a hazafiság és nemzeti érzés legszebb példáit, midőn a ránk nehezedő idegen zsarnokság ifjainkkal még anyanyelvöket is el akarta felejtetni. A csornai prémontrei rend mindig szeme fényének tekintette a szombathelyi gimnáziumot és messzemenő áldozatokkal iparkodott jó hírét fejleszteni. Tetemes költséggel ismételten át es átalakította a gimnáziumépületet, nagy áldozatokat hozott a tanárképzés ügyének, évről-évre jelentékeny összegeket költött a szertárak gazdagítására, és soha még rövid időre sem szunnyadt el az a büszke ambicziója, hogy az egyre fokozódó követelményeknek megfelelőleg dédelgetett iskoláját mindig 'a színvonalon tartsa.

Dr. Knébel Kornél.

Dr. Knébel Kornél.

Ennek az ambicziózus törekvésnek az eredménye, hogy a tanintézet a közelmultban, egy, a kor igényeinek és a czélszerűség minden követelményeinek megfelelő, nagyszabású palotába költözött.

Midőn a prémontreiek a teljes gimnáziumot átvették, átvették a gimnázium és lyceum alapításával és szervezetével egyidejűkét épületet is.

A gimnázium épületét (ma a kath. kör czéljaira szolgál és a püspök tulajdona) a rend gondozta és tatarozta; a székesegyházzal szemben álló lyceum-épületnek - mint tulajdonának - gondozása a vármegyét illette.

A rend és a vármegye áldozatkészsége több ízben segített a fel-felmerülő bajokon.

Egerváry Miklós.

Egerváry Miklós.

Az új gimnáziumi épület emelésének sokáig vajudó ügyén végre is a prémontrei rend nagylelkűsége lendített, midőn 1893-ban felhasználván a két iskolai épület 35,000 forintra menőértékét, a vármegye (25,000 frt) és Szombathely város részéről megajánlott (20,000 frt) segélyt, saját házának telkén 170,000 frtnyi költséggel megépítette minden ízében modern kétemeletes iskoláját, mely nagyságban, szépségben, czélszerű beosztásban, s a mit elsőnek kellett volna említeni - ritka gazdag felszerelésével bátran versenyre kelhet hazánk bármely iskolaépületével.

Szombathelyi takarékpénztár épülete.

Szombathelyi takarékpénztár épülete.

Az iskolaépület előnyös fekvése, külső csinja, tisztasága, czélszerű beosztása már több látogatónak kötötte le figyelmét; de a legnagyobb elismerés és a legtöbb dícséret, melylyel legfelsőbb tényezők is gyakran elhalmozták az intézetet, mégis szertárait illeti meg, melyeknek tervszerűen és czéltudatosan összegyűjtögetett gazdagságai legékesebben szóló tanúsága az intézetfentartó prémontrei rend bőkezűségének.

Deutsch I.M.

Deutsch I.M.

Az intézet mindig egyike volt a legnépesebbeknek; voltak oly tanévek, hogy a beírt tanulók száma meghaladta a 600-at.

Az ifjúság kebelében két nemesirányú egyesület virágzik: az önképző-kör és az ifjúsági segítő-egylet.

A főgimnázium igazgatója dr. Edelmann Sebő, a premontrei-rend egyik kitünősége. Győrött szül. 1853-ban, s 19 éves korában lépett a premontrei kanonok-rend kötelékébe. Tanári működését 1874-ben kezdte meg a keszthelyi algimnáziumnál ; három év mulya Szombathelyre helyeztetett át, s azóta a fizikai és mathematikai tanszéket tölti be. 1882-ben avattatott fel a bpesti egyetemen a bölcsészet doktorának, s akkor kezdte meg nagyarányú és a legszélesebb körökben elismerésre talált tudományos irodalmi működését. Nevezetesebb művei: "A négyzetes maradékok elmélete", "Mathematikai zsebkönyv", "Gőzkazán és gőzgépüzem kézikönyve", "A vegytan alapvonalai". E munkákon kívül, becses értekezéseket írt a "Természettudományi Közlöny"-nek, s a társadalmi czikkek egész sorozatát a helyi ujsá okba. 1889-ben Szombathely számára légszeszvilágítási naptárt dolgozott ki s ellenőrző-állomást létesített.

Rőszler Károly.

Rőszler Károly.

Élénk részt vett a természetvizsgálók és orvosok gyűlésén is. A gimnáziumban mechanikai műhelyt létesített, 1895-ben konstruálta a nevéről elnevezett kereklemezes villamos akkumulátort.

Mint a tudományoknak praktikus művelője, megalapított egy nagyszabású vállatatot: a vasmegyei elektromos művek vállalatát, melyben társai voltak Batthyány Lajos gróf és Gothard Jenő. E vállalat korszakos jelentőséggel bír a megye és város kulturális és ipari fejlődésére s Edelmann Sebő nevét - az irodalmon kívül - a közéletben is megörökíti. A társadalmi életben is a legkiválóbb helyet foglalja el a valláskülönbség nélkül Szombathely minden polgára őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel veszi körül érdemes személyét.

*

Jelentékeny helyet foglal el Szombathely tanügyi életében a polgári és felső kereskedelmi iskola. Ez intézet ugyan még csak most éli tizenkettedik évét, de megalakulásának s fejlődésének története nincs érdekes és tanulságos részletek nélkül.

Ifj. Udvary Ferenc

Ifj. Udvary Ferenc

A 80-as évek elején egy főreáliskola felállításának eszméje foglalkoztatta a város és megye közönségét. Ez eszme megvalósítására azonban a tanügyi kormány kevés kilátást nyujtott, mert - úgymond - a városnak már van középiskolája: a főgimnázium, e mellett tehát a jóformán hasonló irányú reáliskola életképességgel nem kecsegtet. Egyesek tehát a polgári iskolát kezdték emlegetni. De ezt a közönség többsége nem kivánta. Hanem az ekkortájban, 1885-ben megjelent "Kereskedelmi iskolai szervezet " más fordulatot adott az ügynek. E rendelet értelmébenugyanis az akkor még "Közép" kereskedelmi iskoláknak nevezett tanintézetek a polgári iskolák mellett is felállíthatók. Ily czélzattal a polgári iskola egyszerre népszerű lett.

Bold. Varasdy Károly, később orsz. képviselő, majd kir. táblabiró ült akkor Szombathely polgármesteri székében. Ez a lelkesférfiú volt az eszme leghívebb harczosa a városban, szentmártoni Radó Kálmán v. b. t. tanácsos pedig, mint akkori főispán, oldalánál Reiszig Ede, mostani főispán, az időbeli alispánnal és bold. Mennyey József kir. tanfelügyelővel, a vármegye közönségét nyerte meg az eszmének.

Az intézet létesítésére vonatkozó határozatot a városi közgyűlés 1896. márczius 27-én mondotta ki, kikötvén a fa- és vasipari tanműhelylye l való kibővítés szükségét is és felajánlván az iskola czéljaira a mostani szép nagy telket, az épület emelésére több ezer téglát, azonkívül a fűtést, világítást és szolgatartást. A város ezen határozatára a vármegye közönsége már május 3-án felelt és pedig szintén nagylelkűen, a mennyiben a felszerelésre 13,000 forintot szavazott meg.

Most a város lakói egyénenkint hozták meg áldozatukat. Ki pénzt, ki építési anyagot, ki ipari vagy napszámmunkát írt alá a körözött íven. Ekként hamarjában mintegy 23,000 frtnyi érték gyűlt össze, mire elkészítették a mostani épület tervét s a kormánytól a tanerők fizetését kérték. Szeptember 23-án már a tanítás is megkezdődött. Fontos mozzanat az intézet belsőfejlődésében, hogy a polgári iskola néptelen V. és VI. osztályát s az ebbe ékelődő faipari tanműhelyt a városi és megyei hatóság megokolására a miniszterium beszüntette, minek folytán a polgári iskola négy alsó osztálya és az ennek fölébe helyezett most már "felső" kereskedelmi iskola egészségesebb fejlődésnek indulhatott. Az államtól fizetett rendes tanárok száma 13. Az immár évenkint 400-at állandóan meghaladó tanulónak a hajlék kicsiny; két nagy termet a szomszéd privátházban kell bérelni. Azonban az épület kibővítésének terve már készen van s Szombathely város közönségében feltámad még a lelkesedés, bogy az istápolásra érdemes tanintézet számára még egyszer áldozatot hozzon.

Az intézet igazgatója Seenzann Gábor, született Bodrog-Kisfaludon, Zemplén megyében, 1854. június 18-án. A gimnáziumot Sátoralja-Ujhelyen, Rozsnyón és Kassán látogatta. Ez utóbbi helyen lépett az elemi tanítóképzőbe, onnan pedig a budapesti Paedagogiumba, hol polgári iskolákra szóló tanítói oklevelet nyert. 1896-ban magán úton szerezte meg a felső keresk. isk. tanári képesítést. Működött Sárospatakon, Kassán, Modorban s 1886. óta jelen állásában. A vezetése alatt álló intézetet alapjától ő szervezte s része van a tanítás sikerét biztosító példás testületi szellem megalkotásában és fentartásában. Irodalmi téren is működik. Több tankönyve ott található a polgári iskolai növendékek kezében.

*

A nőnevelést kitünő eredménynyel végzi a polgári leányiskola és női kereskedelmi tanfolyam. A polgári leányiskola 1876-ban nyittatott meg két osztálylyal. AZ intézet azonban évről-évre nagyobb látogatottságnak örvendvén, a tanulókat a régi városházban elhelyezett szűk termek alig voltak képesek befogadni. Ily viszonyok között volt az intézet 18 éven keresztül, mígnem Szombathely városa 1895-ben a polgári leányiskola részére a prémontrei rendtől 20,000 frton megvette a székesegyházzal szemben lévő kétemeletes épületet s kellően átalakítva, a. polgári leányiskola rendelkezésére bocsátotta.

Az intézet tehát két forrásból nyeri fentartását. A város, mint erkölcsi testület, adja a helyiséget, gondoskodik a bútorzatról, fűtésről, világításról és tatarozásról. Ezenkívül évenkint mintegy 2000 forint készpénzzel járul az intézet fentartásához. Ez összeg részben az igazgató, a hitoktatók és a szolga díjazására fordíttatik. A kormány fizeti a többi tanerőket, jelenleg már hatot.

A tanintézet résztvett az ezredéves kiállításon a tanulók munkálataival és dolgozataival, a melyeket a biráló-bizottság elismerő okmánynyal tüntetett ki. Az intézet fennállása óta három kitüntetésben részesült. A polgári leányiskola tanítótestülete azigazgatóval, tanítónőkkel és a hitoktatókkal együtt 12 tagból áll. A folyó tanévben a beírt tanulók száma a hat osztályban (az 1. és 2. párhuzamos) összesen 268.

*

A polgári leányiskolával kapcsolatban szerveztetett a női kereskedelmi tanfolyam s 1894-ben nyittatott meg.

A tanfolyam négy év óta áll fenn, ezen idő alatt bizonyságot tett életképességéről. A folyó tanévben van 17 tanulója. A tanári testület a polgári leányiskolai igazgatóval, a felsőkereskedelmi iskola három tanárával és a polgári leányiskola két tanítónőjével együtt hat tagot számlál.

A leányiskola igazgatója Pálffy Boldizsár, sz. 1855-ben Gecsén (Veszprém megyében). A gymnasiumot Veszprémben és Szombathelyen végezte, bölcsészeti tanulmányait a budapesti tud. egyetemen. Elnyervén a 300 frtos Mária Terézia-féle ösztöndíjat, a tanárképezde tagjai közé is felvétetett. Polgári iskolai képesítőt 1880. évben tett a budapesti Paedagógiumban. A szombathelyi polgári leányiskolához az iskolaszék 1876-ban választotta meg tanítónak s ugyanezen évben a vallás- és közokt. miniszter az intézet igazgatójául alkalmazta s ezen idő óta a mai napig ugyanitt működik. A szombathelyi iskolaszéknek 15 év óta jegyzője. A polgári leányiskolával kapcsolatos női keresk. tanfolyamnak is igazgatója, ezenkívül a vasvármegyei népnevelési, a szombathelyi alsófokú ipariskolai és a városi közegészségügyi bizottságoknak tagja, a torna- és a tisztiegyesületeknek választmányi tagja és a vasvármegyei rk. körnek könyvtárosa.

*

Az alsófokú nevelést szolgálják: a községi és a püspöki elemi iskolák. Az előbbi 1773-ban létesült, de csak 1825-ben lett négyosztályúvá. A püspöki elemi iskola szép épületben van elhelyezve, s a kor igényeinek megfelelően berendezve és fölszerelve a püspök és a káptalan bőkezűségéből. A földszinten a négy leány-, az emeleten a négy fiúosztály van elhelyezve. Az igazgatón kívül hét rendes tanító működik.

Ezeken kívül van izr. népiskola és néhány magántanintézet.


Pénzpiacz.

A városok ipara és kereskedelme mindenütt szoros összefüggésben áll a pénzpiacz helyzetével. A hol nincs kellőszámú intézet, mely a hitelnek szolgálatára állhasson, ott csak tengődve él a kereskedő és iparos. Fájdalom, hazánk legtöbb vidéki városának pénzpiacza szűk korlátok közé van szorítva, s a tulajdonképeni czélt : kisebb tőkéknek forgalomba hozását, olcsó kamat mellett csak mellékesen tartja szem előtt.

Szombathelyi városi takarékpénztár Szombathelyi városi takarékpénztár Szombathelyi városi takarékpénztár

épület ; váróterem. ; pénztárterem

Szombathelyi városi takarékpénztár

A szombathelyi pénzpiacz e tekintetben örvendetesen szabadelvűbb felfogást tanusít. Forgalmát nem csupán betáblázások mellett a jelzálogüzletre irányítja, hanem a váltó-escomptra is. Az a körülmény, hogy a takarék-betétek összege évről-évre emelkedik : ékesen szóló bizonyság a megye és a város polgárságának takarékos gazdálkodása mellett.

Az egyes nagyobb pénzintézetek a következők:

A szombathelyi takarékpénztár r.-társaság 31 éve áll fenn. Az 1896-ik évben a betétek összege 4,305,073 frt 37 kr. volt. Jelzálog-kölcsön gyanánt kiadatott 2,382,316 frt, váltókölcsönre 3,903,670 frt 60 kr. Értékpapir állomány volt 366,290 frt 70 kr , évi pénztárforgalom 4,820,138 frt 09 kr. Az intézet alaptőkéje 120,000 frt, melyhez 96,885 frt tartalékalap, 18,970 árkülönbözeti tartalék és 60,000 nyugdíjalap járul. Évi nyeremény 44,567 frt 66 kr. volt. Az intézet élén Szabó László igazgató áll, kinek körültekintő munkássága első sorban eredményezte az intézet ily nagymérvű föllendülését.

A szombathelyi általános takarékpénztár szintén a régibb intézetek közé tartozik. Az idén fejezte be XXV-ik üzletévét és pedig kielégítő eredménynyel. Az 1896-iki kimutatás szerint a betétek 1.550,579 frt 76 krra, a takarékegyleti betétek 87,195 frtra emelkedtek. Az intézetnek 60,000 frt befizetett alaptőkéje és 75,577 frt tartaléktőkéje van. A tiszta nyereség 24,375 frt 31 kr.volt. A pénztári összes forgalom 4.013,868 frt 19 krra rúgott. Az intézet élén Reiszig Alajos elnök és Zimmermann Károly h. elnök állanak.

A vasmegyei takarékpénztár-részvénytársaság Szombathelyen. 1885. évi október 19-én alapítatott Egerváry Miklós kezdeményezésére. A részvénytársaság alaptőkéje: 340 drb névre szóló 100 frt névértékű részvényből áll, melyre eddig 65% lett befizetve. Az intézet utolsó 1896. évi összforgalma 5.485,404 frt, betétállománya 982,438 frt, váltótárczája 613,441 frt. jelzálog-kölcsön állománya 330,379 frt, tiszta nyeresége pedig 14803 frt 70 kr. volt. A részvénytársaság és az igazgatóság elnöke ez idő szerint Egervár Miklós, helyettes elnök Röthy István. A pénzintézet üzleti helyisége Szombathelyen a kőszegi-utcza 2. szám alatti saját házában van.

Egervári Egerváry Miklós, a takarékpénztár kezdeményezője, ősrégi, előkelő családból származik, melynek ősi fészke Egervár, de ezenkívül nagy birtokai voltak Vasvármegyében, Zalában es Zágráb megyékben. 1827 május 12-én született Dömötöriben, Vasmegyében. Jogi tanulmányait Győrött végezte, s 1861-ben szolgabiró lett a pornói járásban. 1S64-ben ügyvédi irodát nyitott, s több uradalom ügyésze lett, így az Erdődy-családé, melynek ez időszerint is jószágigazgatója. A közéletben mindenkor a legtevékenyebb részt vette. A szombathelyi ügyvédi kamarának 12 éven át helyettes elnöke volt A rumi kerületnek több ízben választási elnöke. Ezenkívül tagja a vasmegyei nemesi pénztárt kezelőválasztmánynak, ügyésze a gazdasági egyesületnek, tiszt. tagja a zalamegyei gazd. egyesületnek, a megyei bizottság virilista tagja, az állandó választmány tagja, városi képviselő stb. Nagymérvű elfoglaltsága mellett minden közügy élénk pártolóra talál benne. Érdemcinek elismeréseül a takarékpénztár arczképét megfestette és fényes ünnepség keretében helyezte el tanácstermében.

Városi részlet (Weilder háza.)

Városi részlet (Weilder háza.)

A szombathely városi takarékpénztár részvénytársaság ifjú Udvary Ferencz és dr. Knebel Kornél jeles tehetségű ügyvéd fáradozásának köszönheti létesülését. Az intézet 1893 január hó 1-én 120,000 korona részvénytőkével nyilt meg. A részvényesek az igazgatói tisztet ifj. Udvary Ferencz és az ügyészit dr. Knehel Kornél kezébe tették le. Az intézet minden takarékpénztári és bankügyi üzletformát folytat.

Az intézet másfél éves fönnállása idejében a város tanácsházával átellenben levő élénk forgalmú helyen nagy bérházat vett, a melybe intézeti helyiségeit is áthelyezte. A betétekre tiszta 5%-ot fizet, és a befizetett részvénytőke után a mult üzletévi szelvényeket 7 %-kal váltotta he.

Az intézet igazgatója, ifj. Udvary Ferencz a vasvár-megyeitársadalom legrokonszenvesebb tagjai közé tartozik, ki fiatal kora daczára tekintélyes szerepet játszik a közélet minden terén. Született 1868 június 12-én Körmenden. Atyja Udvary Ferencz előkelő pénzügyi tekintély, volt országgyűlési képviselő, jelenleg is pénzintézeti vezérigazgató. Középiskolai tanulmányainak befejezése után az elméleti szakok ismeretét külföldi akadémián szerezte meg.

A gyakorlati téren lépcsőzetesen emelkedett. 1884 július 29-én a vas-zalamegyei első takarékpénztárnál az üresedésben levő czímzetes segédkönyvelői állást nyerte cl, 1885-ben könyvelővé lépett elő. Katonáskodása után a titkári kinevezés várta. Emelkedett állásában különösgondot fordított a bankügyi dolgok és tőzsdei ügyletek tanulmányozására. Így beutazta Ausztria, Németbirodalom, Francziaország, Schweiz és Olaszország nagyobb kereskedelmi városait és tőzsde helyeit. (Érdekes megemlíteni, hogy mint sportharát ezeket az utakat többnyire kerékpáron tette meg.) 1891-ben a szombathclyi fiókintézet vezetésével bízta meg az igazgatósága és ugyan oda választmányi tagsági joggal ruházta föl. 1893 január 1-én lett a Szombathely városi takarékpénztár részvénytársaság igazgatójául megválasztva. (Ő volt akkor az ország legfiatalabb szakigazgatója. - Szerk.)

Lovassági laktanya.

Lovassági laktanya.

Az intézet megalapításában kiváló buzgalmat fejtett ki dr. Knebel Kornél, ki 1863-ban szül. Szombathelyen. Középiskoláit Szombathelyen és Győrött, az egyetemet Budapesten végezte. 1888-ban ügyvédi vizsgát tett, s aztán Szombathelyen telepedett le. Tagja a városi bizottságnak, s az előkészítési bizottságnak s helyettes városi tiszti ügyész, az ügyvédi kamarai választmánynak tagja és Szombathely város takarékpénztár ügyésze alapítása óta, a Vas-Zalamegyei takarékpénztár igazgatósági elnöke.

A Szombathelyi "Mezőgazdasági takarék és hitelbank részvénytársaság"-ra, mely a mult évben kezdte meg működését, szép jövővár. Czélja a mezőgazdák érdekeit hitelnyujtása és termelvényeik előnyös értékesítése által támogatni, s e mellett az ipar és kereskedelem hiteligényeit lehetőség szerint kielégíteni. A társaság tartama 50 év. Alaptőkéje 250,000 frtból áll, mely 100 frtos részvényekre van felosztva. A társaság nagy buzgalommal látott programmjának megvalósításához, s heti befizetéseken alapuló segélyegyletet is alapít, azonkívül közraktárt is fog létesíteni.

A társaság elnöke: Herényi Gothard Sándor. Szül. 1859-ben Herényben (Vasmegye). Tanulmányait Szombathelyen kezdte; a jogi tanfolyamot Bécsben és Budapesten végezte. 1882-ben átvevén a birtokának kezelését, azóta foglalkozik a gazdasági szakirodalommal. 1889-ben lett a Vasmegyei gazd. egylet igazgatója s maradt e tisztségben négy éven át, 1894-ben alapította a Magyar Gazdák Lapját s annak mai napig is tulajdonosa és szerkesztője. Élénk része volt a "Mezőgazdasági takarék és hitelbank" megalapításában, mely őt választotta meg elnökének.

Feleki Ignácz, a társaság ügyvezető-igazgatója, kiváló szakember nemcsak a pénzügyi dolgokban, hanem a kereskedelem terén is. Kapolcsban szül. 1857-ben, s miután kereskedelmi szaktanulmányait Kanizsán befejezte, ismereteinek gyarapítása végett huzamosabb ideig tartózkodott Szerbiában és Romániában. 1887-ben jött Szombathelyre, hol négy évig egy elsőrangú gabonakereskedő czégnek a könyvelője volt, majd egy másik tekintélyes czégnél hat évig mint üzletvezető működött. Egyike azoknak, kik legtöbbet fáradtak a Mezőgazdasági bank megalapításában, s hogy az intézet prosperálni fog, arra nézve kezesség Feleki Ignácz nagy szakértelme és buzgósága.

Városi részlet( Müller építész háza)

Városi részlet( Müller építész háza)

Igazságügy.

Hogy mily nagy fontosságu egy városra nézve, vajjon helyben intézhetik el polgárai pörös ügyeiket : azt láthatjuk ama buzgó törekvésekből melylyel iparkodnak új járásbiróságot, törvényszéket vagy kir. táblát szerezni maguknak Szombathely nem panaszkodha;ik: Themis isten. asszonynak kellőszámú szolgái lakják a várost kik magasabb képzettségükkel emelik a társadalmi élet színvonalát is.

A birói testületnek főnöke és egyik legtiszteltebb alakja dr. Laky Kristóf, törvényszéki elnök, kúriai bíró, es. kir. kamarás. Vasmegyében, Ondódon szül. 1841. évi április 26-án. Tanulmányait Budapesten végezte s 1866-tól 1867-ig ügyvédi praxist folytatott Az alkotmányos élet beálltával szolgabírónak választották meg a felső-eőri járásban. 1871-ben lépett állami szolgálatba, mint a kőszegi kerület sajtóügyi vizsgálóbirája. 1872-ben, 'a biróság szervezése alkalmával, Balassa-Gyarmatra neveztetett ki ügyésznek, onnan még ugyanabban az évben áthelyeztetett N.-Kanizsára. 1882-ben foglalta el a veszprémi törvényszék elnöki székét, már mint es. és kir. kamarás. Tíz év mulva áthelyeztetett Szombathelyre s 1892-ben nyerte el a kúriai birói rangot. A társadalmi életben mindenütt előkelőszerepet játszott s Vasmegyében a törvényhatósági bizottságnak is tagja.

Magassy Elek, kir. ítélőtáblai biró, törvényszéki tanácselnök. Született 1847-ben június 18-án.

Városi részlet

Városi részlet

Tanulmányait a soproni evang. lyceumban, középiskoláit és jogi tanulmányait a bécsi és budapesti egyetemeken végezte Először !ügyvédi gyakorlatot folytatott, aztán a biróság szervezéskor a birói pályára lépett, melyet mint joggyakornok kezdett meg. 1872-ben törv. aljegyzőnek, 1875-ben törv. jegyzőnek, 1878-ban aljárásbirónak NémetUjvárra, 1887-ben Szombathelyre törv. birónak neveztetett Ici, 1896-ban kir. ítélőtáblai biró lett. Szigorú igazságérzete mellett, mint humánus érzelmű biró ismeretes és tisztelt az egész megyében. Az ágostai evang. gyülekezet buzgó felügyelőjét bírja az ő személyében.

Bárdosi Bárdossy László, kir. ügyész, oly családból származik, mely az igazságszolgáltatás terén már régebb idő óta működik. Atyja törvényszéki elnök volt. Bárdossy László Szombathelyen született 1856. márczius 22-én. Tanulmányait Budapesten fejezte be, s 1879-ben kezdte meg pályáját mint gyakornok a törvényszéknél. Sárváron albiró gyanánt működött, majd alügyész lett s 1897-ben a szombathelyi ügyészség vezetője. Mint virilista tagja a megyebizottságnak. A hadseregnek szintén tagja, szolgálaton kívüli honvédhuszár főhadnagyi minőségben.


A vasvármegyei elektromos művek.

Hazánkban, sőt a Monarchiában is páratlanul áll azon vízmű, melyet a vasvármegyei elektromos művek r.-társaság Ikervárott épített s melynek czélja a Rába vizének mesterségesen előidézett esésével oly erőtelepet létesíteni, mely elektromos erőátvitel útján, nagyobb körben és nagyobb távolságban szolgáltasson erőt úgy világítási, mint ipari és közlekedési czélokra.

Turbinaház

Turbinaház a műcsatornával es a szabadzúgó zsilinjeivel Ikervárott.

turbinaház

Az ikervári turbinaház belseje.

elektromos központ

A szombathelyi elektromos központ gépterme.

A teljesen sík vidéken épített ikervári vízmű elsőrendű mű a víztechnika terén: jól van átgondolva s a kivitel szolid. A vízmű tervezője Bánó és Szűts magánmérnökök; az építővállalkozó Melocco L. budapesti czég; a művezető Bánó László mérnök. Az elektromos részt a genfi Cie de l'Industrie Electrique czég készítette, a turbinákat a zürichi Escher, Wyss et Cie. szállította.

A vízmű áll 1. a műcsatornából, mely két részre oszlik, ú. m. az 5 km. hosszú felsőcsatornára és a régi Herpenyő medrét követő 3.5 km. hosszú alcsatornára; 2. a műtárgyakból, ilyenek: a duzzasztó mű, a beeresztőzsilip és a turbinaház. A beeresztőzsilip előtt körülbelül 100 méternyire a Rába medrébe van építve a betonduzzasztó, mely a Rába vizét 160'27 m.-re (az Adria felett) duzzasztja. A duzzasztott víz a beeresztőzsilipen át lép a felső műcsatornába. E csatorna fenékszélessége 9.5 m., oldalainak rezsiije 2:3; vízemésztő képessége 22 m3 és partjainak magassága 50 cm.-el emelkedik a nagy víz színe fölé.

A beeresztő-zsiliptől 5 kilométernyi távolságban van a turbinaház. A csatornát keresztben elfogó 30 m. széles és 16 m. hosszú négyszögletes épület ez, 5 turbinára tervezve. Jelenleg 3 turbina (á 300-330 lóerő) van szerelve és üzemben, de minden készen áll a 4-ik és 5-ik turbina szerelésére is. Egész bizonyos, hogy 1898 tavaszán e két turbina is fölállíttatik s így a mű teljessé lesz.

A turbinaház alatt kezdődik az alsó csatorna, melyben a vízszín 152.8 m. az Adria felett, míg a turbinaház fölött a felsőcsatornában a vízszín 159°63 m. az Adria felett s így az esés magassága 7.55 m.

A már működésben levőturbinák, vízszintes tengelyű Joswall-rendszerű turbinák, melyek mindegyike közvetetlenül van kapcsolva két-két magas feszültségű (1500 volt) sorozatos kapcsolású, Thury-féle egyenáramú dynamóval. E dynamók mindegyike 65 amper erősségű és 1500 volt feszültségű áramot ad s miután egymásután vannak kapcsolva, a fővezetékben keringőáram, állandóan 65 amper erősségű és annyiszor 1500 Volt. feszültségű, a hány dynamó működik. Ha mind a hat dynamó működik, akkor a fővezetékben keringőáram 65 amper és 9000 Volt. azaz 585 kilowatt, a mely érték még 10 %-kal emelhető rövidebb (néhány órai) időtartamra s ekkor 643°5 kilowattot tesz. Ezen erőkészlet mintegy 12-13,000 db. 16 n. gy. fényű izzóláng megvilágítására elégséges. Akkumulátorok alkalmazásával a világítás tartamára az erőkészget még 50-60%-kal emelhető. A mai fővezeték mintegy 65 km. hosszú s a turbinaházból kilépve: Ikervár, Megyehida, Peczöl, Kenéz, Szécheny, Lippárd, Kajd és Szőllős községek érintésével érkezik Szombathelyre, innét pedig Vép, Darázs és Pór-Porpácz, Saár községeken át a társaság tulajdonát képező sárvári elektromos műmalomba, majd a sárvári centralebe megy; végre a sárvári centraleból Újmajor és Péterfa érintésével ismét a turbinaházba jut.

A fővezeték mentén ma a következő trans-formáló állomások vannak: Szombathely, ikervári kastély, sárvári műmalom, sárvári és ikervári turbinaház. Ezen állomásokon a főáramkörbe kapcsolható magasfeszültségű motorok dynamókat hajtanak s így a felhasznált magasfeszültségű áram árán, világításra és erőátvitelre alkalmas alacsony feszültségű áramot szolgáltatnak.

A milleniumi év utolsó napján, 1896. évi deczember 31-én indult meg a mű. Jelenleg szerelve van mintegy 5000 lámpa á 16 sz. gyertyafény; működésben van a sárvári műmalom (2és fél waggon napi őrlés); üzemben van a szombathelyi elektromos vasút; továbbá erőt kap Szombathelyen asztalos-, könyvnyomda-, fel-húzógép, gabonarosta, szódagyár, házi vízvezetékek, szellőztetőmotorok stb.

Sikerült kisérletek történtek Péterfán és Újmajorban az elektromos cséplőgéppel. E kisérletek folytán a társaság több elektromos cséplőgépet rendel s az idei aratáskor a fővonal mentén fekvőközségekben elektromos erővel cséplést rendez. A jövő év folyamán fölállítandó két újabb turbina Sopron városát fogja ellátni világítással és erővel. Ezen áramkör (120 km. hosszú) a maitól független lesz s kizárólag Sopron szükségleteinek födözésére fog szolgálni.

Edelnzann Sebó. Az elektromos műveknek Batthyány Lajos gróf az elnöke. Igazgatója kettő van: Edelmann Sebő, kiről bővebben megemlékezünk lapunk tanügyi rovatában és herényi Gothard Jenő, kik nemcsak létrehozni segítettek a Magyarországon még páratlanul álló vállalatot, hanem szakismereteikkel és buzgalmukkal azt kétségkívül a felvirágzás legjelentékenyebb fokára emelik.

Gothard Jenő, a nagyhírű tudós, csillagász és akadémikus Herényben (Vasvármegye) született 1857-ben' A gimnáziumot Szombathelyen végezte, hol jeles tanára dr. Kunc Adolf (jelenleg praelatus, csornai prépost), különösen a mathematikai tudományt s a fizikát kedveltette meg vele. Felsőbb tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte 1875 ? 79-ben. 1881-ben Európa jelesebb csillagászati intézeteit tanulmányozta s különösen az ó-gyallai csillagda mintájára Merényben, a családi birtokon observatoriumot épített s azt nagyrészben saját készítményű műszereivel rendezte be. Kiválóan az égi testek fizikai tulajdonságait vizsgálta s egyik úttörővolt a csillagászati s általában a tudományos fotográfia terén. A bolygók felületét éveken át vizsgálta s az üstökösök spektroskopiai ismeretét mozdította elő; egyike volt az elsőknek, ki az üstökösök spektrumát fotografálta. A csillagászati fotografiát nagy sikerrel művelte, ködfotografiái a legszebbek e nemben s a szakkönyvekben mindenütt fellelhetők. Lyra gyűrűködében addig ismeretlen csillagot talált, melyet csak évek mulya látott elsőízben a nagy Lick refractorium Californiában. A ködök spektrumait is sikerrel fotografálta, tanulmányai most is egyedül állók. A spektrumok fotografálására sok, nagy műszert készített, melyekkel részben ő, részben európai nevű tudósok dolgoznak. Az elektromos szikrák kerületét a fotografiai lemezen tanulmányozta; ő volt az első, ki ilynemű fotografiákat készített. 1883-ban a londoni Royal Astronomical Society, 1890-ben a M. Tud. Akad. választotta tagjává. 1893-ban az amerikai csillagdákat tanulmányozta, 1895-ben pedig az ikevári elektromos műmegalapításában vett tevékeny részt. Megyebizottsági tag. A természettudományi, mathematikai és fizikai, földtani társulatok, a mérnök-építész egyletnek, azonkívül több külföldi csillagászati és fotografiai társaságnak a tagja.


Mezőgazdaság.

Szombathely meglehetősen nagy termőterülettel rendelkezik; csaknem 5000 hold mívelhető. Ebből legnagyobb rész szántóföld, de van 166 hold kert és 42 hold szöllő. A földek meglehetősen értékesek, a munkabér pedig igen magas, a mi a munkáskéz hiányának tulajdonítható. A kertekben főleg a konyhakertészetet művelik, itt-ott a díszkertészet is kultiválva van. A gyümölcstermelés, a mennyire a szeszélyes időjárás megengedi, elég jelentékeny, de kivitelre nem igen jut.

Miután nagyobb birtoka a városnak nincs, rendszeres állattenyésztésről szó sem lehet. Úgy a tehenek, mint a sertések, valamint a baromfiak, csak a házi szükségletet fedezik.

Legjelentékenyebb egyesülete Vasmegyének a Szombathelyen székelő Vasvármegyei Gazdasági Egyesület, mely 1840-ben alakult. 1858-túl 1861-ig azonban szünetelt a működése. Tagjai nemcsak a főurak, hanem a középbirtokosok és Vasmegye közönsége. Felvirágzása Radó Kálmán és Bertha György nevéhez fűződik. Az egyesület többek közt létesített egy faiskolát és amerikai szöllőtelepet. Tagok számára közvetíti a vetőmagvak és gazdasági gépek beszerzését. Ezen anyagok elhelyezésére Szombathelyen raktárt tart fönn. Hogy a gazdasági szakismereteket tergszsze, pályadíjakat tűzött ki. A helyes gazdálkodási elvek ismertetésére gazdasági vándortanítói állást rendszeresített. Kezdeményezte a czukorgyár és lenbeváltó telep felállítását. Cselédjutalmazásokat rendez, továbbá állattenyésztési alapot létesített s megadta az inpulzust a Szombathelyi Tejszövetkezet alakítására. Több ízben rendezett szántó- és ekeversenyt, gyümölcskiállítást, továbbá vetőgépversenyt. A kiállításokon részt vett gyümölcs-és állatcsoport-kiállítással. Jövőre szándékozikföldmívesiskolákat és itelszövetkezeteket alapítani. Tagjainak száma közel 5000, vagyona majd 100,000 korona.

*

Mint említettük, az egyesületnek Radó Kálmán volt elnöki minőségben egyik legbuzgóbb tagja, kinek helyét 1897-ben történt leköszönése után a mostani főispán, Reiszig Ede foglalta el. Mellette elsősorban kell megemlékeznünk a tevékeny alelnökről, budakeszi Weöres Istvánró1. Ősrégi, előkelő nemes családból született 1840-ben Ósdfy- Asszonyfán. Középiskoláit Sopronban végezte kitűnősikerrel, a jogot Nagy-Váradon tanulta s minden vizsgálatát kitüntetéssel állotta ki. A birói államvizsgát - hasonlókép kitüntetéssel - 1862-ben tette le Budapesten.

Szombathelyi tejszövetkezet.

Szombathelyi tejszövetkezet.

Daczára szép jogi készültségének: az akkori bizonytalan politikai viszonyok miatt nem lépett közpályára, hanem gazdálkodni vonult birtokaira. 1881-83-ig a kőszegi járás főszolgabirája volt s erélyes kezei gyorsan helyreállították a járás akkori zilált közigazgatását. Mint a vármegye közigazgatási, központi és állandó választmányának tagja, kiváló vezérszerepet vitt a közügyek terén, úgy mint a Vasmegyei Gazdasági Egylet alelnöke ős a Rábaszabályozási Társulat igazgatósági tagja, politikai ős közgazdasági téren egyaránt előkelőmunkása, vezérembere a közdolgoknak.

Weöresnek alelnöktársa dr. Borsics Béla, ki 1856-ban született Szombathelyen. Középiskoláit ugyanott, az egyetemet Budapesten végezte s 1880-ban jogtudori oklevelet nyert. Már 1878-ban átvette terjedelmes családi birtokát hol mintagazdaságot létesített. Mint kiváló szakembert 1897-ben megválasztották a Gazdasági Egyesület alelnökének.

Faludi és Mailer téglagyára

Faludi és Mailer téglagyára.

A megyei életben is jelentékeny szerepet játszik, mint törvényhatósági bizottsági tag és több különféle bizottságnak tagja. Reiszig Alajossal együtt alapította meg a szombathelyi tejszövetkezetet, melynek felügyelőbizottsági elnöke. A szombathelyi takarékpénztárnak igazgatója.

Az igazgatói teendőket Rössler Károly végzi. Az ország túlsó részéről, Fogarasmegyéből jött Vasmegyébe. Kiképeztetését a kolozs-monostori gazdasági tanintézetben nyerte. 1876-ban (20 éves korában) gazdasági gyakornok lett Hunyadmegyében, majd öt éven át az erdélyi püspökségnél működött mint önálló gazdatiszt s a szakirodalomban is dolgozott. 1882-ben megválasztották a Vasvármegyei Gazdasági Egyesület vándortanítójának, c mellett azonban a titkári teendőket is végezte. 1883 és 84-ben ministeri megbizásból a komlótermelést tanulmányozta Csehországban és Württembergben. 1892-ben bizatott az igazgatói teendőkkel, melyeket legnagyobb buzgalommal végez.

A szombathelyi tejszövetkezet 1883-ban alakult. Vizierőre alkalmalmazott centrifugális erővel működik készítményeinek előállításában. Beszállíttatott a legutóbbi kimutatás szerint 925,466 lit. tehéntej, 21,305 lit. bivalytej. 360,088 l. soványtej, 1043 l. habszin, 105,528 l. tejszin, 2210 l. tejföl, 86,302 l. iró, 15,106 l. vaj, 12,932 l. turó Ezekből befolyt összesen 63,868 frt, melyből a szövetkezeti tagoknak 50,563 frtot fizetett ki. A szövetkezet vagyona 31,145 frt. A telepen 600 drb sertés számára hizlaló van berendezve. A földolgozás alá kerülőtej átlag 5,4 % krral értékesül, melyből 1,3 % kr. esik üzemköltségre. Elnöke: Reiszig Alajos, üzletvezető-igazgatója: Floderer Viktor.


Közegészségügy.

Jó levegő és jó ivóvíz: ezek tudvalevőleg főtényezői az egészség fentartásának. Szombathely mindkettővel rendelkezik A hegyek közelsége, s a környéken levő erdők a folytonos szélárammal együtt ?közrehatnak abban, hogy a város levegője állandóan üde és tiszta. A kutak kitunő vizet szolgáltatnak. E kedvezőviszonyok mellett a közegészség kifogástalan, s a születések állandóan túlhaladjál: a halálozásokat. A betegekről két kórház gondoskodik: az emberbaráti egylet és a 11. huszárezred kórháza. Az előbbiben a betegforgalom évenként 3-400 közt váltakozik. A városban 3 gyógyszertár működik.

Ez évben nyilt meg a bábaképző-intézet, melyet a közoktatásügyi miniszterium létesített a város által fölajánlott egy holdnyi területen, a kőszegi és vasút-utcza sarkán. Az épület emeletes; földszinten vannak a szülőtermek, emeleten a tanterem, laboratorium s az igazgató lakása. Az intézetben a kurzus 5 hónapig tart, s jelentkezhet minden 20 és 40 év közt levő, írni olvasni tudó, tisztességes nő. A szegény tanulónők számára 12 ösztöndíj van 40 frtjával. Az összes költségeket az állam viseli. Igazgatója az intézetnek dr. Reismann Adolf orvos, ki 1867-ben született Vágujhelyen. Tanulmányait Budapesten végezte, s ugyanott dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanár klinikáján 7 évig volt asszistens, a mely idő alatt bő alkalma nyilt kiképeznie magát a szülészetben. Budapesten előkelő magánpraxisa is volt, melyet Szombathelyen sem szándékozik abbahagyni.


Emberbaráti intézmények.

Oly kifejlett és élénk társadalmi élet mellett mint a milyennel Szombathely bír, természetes, hogy a jótékonysági intézetek is virágoznak. A város polgárainak áldozatkészsége tartja fenn a kisdedóvó-intézetet, az emberbaráti egyletet, mely a hosszú utczai kórházat létesítette, a polgári gyámoldát, hol elaggott szegények nyernek ellátást, a jótékony nőegyletet, mely egyrészt anyagilag támogatja a nyomorban levőket, másrészt munkát szerez az azt igénylőknek.

Az emberbaráti intézmények között első helyen áll Vasvármegye árvaháza Szombathelyen, melynek felállítását 1874-ben Ernuszt Kelemen főrendiházi tag, akkor Vasvármegye főispánja, indítványozta az árvaszéki tartalékalap terhére. A magasztos czélú intézet, az alábbi képen látható díszes épületben, 1878. évi deczember 1-én nyittatott meg. Az alaptőke ma már igen jelentékeny, több mint 300 ezer forint készpénzben és értékpapirban. Az árvaház tágas park közepén áll, egyemeletes, 9 teremmel és számos apróbb helyiséggel. Száz árvára van elegendő hely benne, de jelenleg csak 32 fiú és 18 leány van benn, kiknek nagyobb része az intézeti elemi iskolában tanul; ezenkívül 17 inast és 3 cselédleányt, mint külkötelékben levőnövendéket gondoz. Az intézet fennállása óta 200 növendék neveltetett fel, kik közül ma már több pap, tanító, gazdatiszt, hivatalnok, iparos, kereskedő stb. önálló kereső van. Az árvaház igazgatóg , a gondnok, 1884. év óta Gerlits Sándor, ki az intézet történetét kút vaskos kötetben írta meg. Mellette működik a gondnoknő, mint árvaanya, ki egyszersmind a leánynövendékek tanítónője. A gyermekeket a rendes oktatáson kívül különbözőképen foglalkoztatják, minők : háztartás, kertészet, méhészet, könyvkötés, szalma-és nádfonás stb. Házi-ipari kiállításukkal a vasmegyei iparkiállításon ezüstérmet, az 1896-iki ezredéves kiállításon - "úttörő munkáért" - vízmű kiállítási érmet nyertek. Az intézet évi kiadása 10-12 ezer forint,úgy bogy egy bennlakó növendék 200 frtba kerül. A magyarosítás terén is üdvösen működik az árvaház, növendékeinek 40% német, horvát és vend, kik szépen megtanulnak itt magyarul beszélni és magyarán érezni.

Gerlits Sándor, árvaházi igazgató-gondnok, született 1861-ben Szatmár vármegyében Fehér-Gyarmaton. Gimnáziális s egyéb tanulmányait Nagy-Váradon végezte, hol a jogakadémiát is hallgatta s az ottani tanítóképzőben jeles oklevelet nyert. 1883-ban Vasvármegye, Német-Genes községe választotta meg tanítónak, honnan 1884-ben Vasvármegye árvaházának gondnokává választatott, hol máig is működik.

Mayer Ede.

Mayer Ede.

Az árvaház vezetése mellett, úgy az irodalmi, valamint társadalmi téren is buzgó tevékenységet fejt ki.: az 1848,49-iki vasmegyei honvédek segélyző-egyletének jegyzője, a vasvármegyei Sport-Egyletnek titkára, a vasmegyei gazd. egylet kertészeti szakosztályának jegyzője. Tagja a természettudományi és orsz. közegészségügyi társulatoknak, valamint az orsz. közoktatásügyi csoport emberbaráti alosztályának stb.


Sportélet Szombathelyen.

A nemzeti újraébredés verőfényes napjai teremtették meg a szombathelyi sportot. Az általános lelkesedés hozta pezsgésbe ifjúságunkat ; nyelv- és valláskülönbséget félretéve, szövetkeztek s alakították a szombathelyi Tornaegyletet. A város alig fele volt a mai Szombathelynek, de az általuk létesített intézmény beillik a jövő Szombathely keretébe is.

A Tornaegylet 1868. évben alakult, öt évvel később, mint a budapesti (Nemzeti) tornaegylet; s már 1871. október havában felavatták díszes tornacsarnokát.

Első elnöke Ajkas Károly dr. volt, jegyzője Istóczy Győző, pénztárosa Kronecker József dr.

Az egylet hatása úgy a társadalmi, mint a sportélet terén szembeötlő. Demokratikus alapon teremtették meg s a társasági életbe is képes volt demokratikus eszméket bevinni. A faji és születési különbségek széttagozhatták a város polgárságát, de a tornacsarnok egyesítette őket. Ott csak egy dolog emelhette ki az egyént: az emberi erő, az izomzat s ügyesség.

A lelkes ifjúság élén Kronecker József dr., Nagy Menő, Gaár Frigyes és Istóczy Győző állottak; s később is, meglett férfikorukban, ők növelték nagyra Szombathely első sportegyletét.

A tornacsarnok mintegy 1100 n-öl területű telken épült. E terület részben a város, részben herczeg Montenuovoné Batthyány Julia grófnő és gróf Draskovitsné Batthyány Erzsébet ajándéka.

Az egylet elnöke most Brenner János, titkára Merten József.

A Tornaegylet keretében alakult meg a VivóClub, melynek mestere: Divald József tornatanár.

A Tornaegylet tagjai alakították 1877. évben a korcsolyázó-egyletet. Lassan fejlődött, de annál egészségesebb gyökeret vert s ma Szombathely legvagyonosabb sportegylete. Hatalmas pályája a Vasmegyei Sport-Egylet telepén van s mindig jól gondozott jegén, mely fölött esténkint villamos ívlámpák szórják a fényt, van a városi társaságok találkozó-helye.

Az egylet elnöke dr. Németh Gyula, titkára dr. Huszár Pál.

A város sportéletének legnagyobb lendületetadott a legújabb idők sportja: a kerékpár. Alig van hazánkban város, melynek aránylag annyi kerékpárosa volna, mint Szombathelynek. Számuk meghaladja a 400-at.

Az első kerékpár-egylet a Pannonia volt; 1892. évben alakult s ők vitték be az ország több egyletébe a magyar kerékpáros dress-t. Elnöke ma is ifj. Udvary Ferencz, a kerékpáros cultus leglelkesebb magyar apostola.

A Pannonia testvéregylete a Savaria, mely 1893. évben hozta meg alapszabályait. Elnöke dr. Káldy Imre.

A két egylet alakította meg a Vasmegyei Sportegyletet, melynek első elnöke dr. Bárdossy Jenő, titkára dr. Huszár Pál volt.

Rövid egy év alatt teremtette meg sporttelepét, melyen két club-házat s a modern technika minden követelményeinek megfelelő 400 méteres kerékpárverseny-pályát építtetett.

E pálya, külföldi szakemberek állítása szerint is, a legmesszebbmenő sportigényeket is kielégíti, s hazánkban e tekintetben páratlanul áll.

Az egylet elnöke ezidőszerint dr. Ernuszt József, titkára Gerlits Sándor.

A Vasmegyei Sport-Egylet felöleli az athletikai sportnak majd minden ágát. Van jól felszerelt lawn-tennis pályája. Galamblőversenyeit s athletikai viadal-, valamint nemzetközi kerékpárversenyeit a legkiválóbb erők részvétele mellett tartja meg mindig s nem egy európai, sőt világrekord született meg pályáján.

Nyári délutánokon élénk élet uralkodik -a sporttelepen. A tennis grandon női keretben villan a rakéta, a kerékpár-pályán folyik a training s bent a köröndben az atliléták gyakorolják különböző sportjukat.

Télen a korcsolya-egylet veszi át a vezetést s az ő vendégeivel telik meg a telep.

Szóval, bátran mondhatjuk, hogy Szombathely a magyar sport metropolisa.

Dr. Huszár Pál.

Építészet.

A legutolsó 15 év alatt a város úgy kiterjedésben, mint új utczák, terek és épületek keletkezésében rendkívül sokat haladt. Az építkezésben a jó ízlés és kényelemszeretet harmonikusan nyilvánulnak. Az épületek szilárdak, téglából építvék és cseréppel fedvék.

Feleki Ignácz.

Feleki Ignácz.

Nevezetesebb épületei: a püspöki székesegyház, a püspöki palota, a lyceum, a gimnázium, a vármegyeháza, a városház és színház, a törvényszék és fogház, a pénzügyi palota, a vasvármegyei árvaház, az izraelita templom, a lovassági és gyalogsági laktanyák, a kaszinó palotája, a tornacsarnok stb.

A város legkiválóbbépítészei: Brenner János, Wálder Alajos, Rauscher Miksa és Müller Ede.

Brenner János építészeti tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte. Ekkor hazajött és Szombathelyen praktizált ; majd a vágvölgyi vasút építésénél nyert foglalkozást. A hetvenes évek végén átvette atyja jónevű építészeti irodáját. Időközben tanúlmányutakat tett Olasz-, Franczia-, Német- és Görögországokban. Fáradhatatlan munkásságával nemcsak nagy vagyont szerzett, hanem polgártársai tiszteletét is kiérdemelte.

Wálder Alajos műépítész és építőmester, jó ízlése maradandó emlékeket hagyott a városban.1886. év óta a köz- és magánépületek egész sorozata készült tervei szerint és felügyelete alatt. Meglátszik művein, hogy alapos tanulmányokat végzett és nem hiába működött Hauszmann tanár oldala mellett. Ő építette többek között a pénzügyi palotát, a kaszinó épületét, a m. á. v. üzletvezetőségét s még nehány középületet. Szép alkotása ahosszú utczai Geist-féle, palotaszerű magánház, és a barokkstylbcn épült magánháza, melyeket jelen füzetünkben be is mutatunk. Wáldernek van téglagyára is, mely évente 3 millió téglát állít elő.


Ipar és kereskedelem.

Vasúti csomópont lévén Szombathely, meg van a legfőbb kellék arra nézve, hogy kereskedelme föllendüljön. Nagy előnye továbbá Ausztriához való közvetlen szomszédsága. Miután a kereskedelem úgyszólván szervi összefüggésben áll az iparral, Szombathely e tekintetben is ama városok közé sorolható, melyek az előrehaladás útján vannak.

Mayer Károly.

Mayer Károly.

A kereskedelem főleg a nyers termékekre fekteti a súlyt es pedig a szomszéd Stájerországba és Alsó-Ausztriába. Igy a bor-és a fakereskedelem tekintélyesnek mondható. A kisipar megtalálja a maga vevőközönségét, de ezenkívül vannak szépen fejlődő és számottevőgyári vállalatok is. Ilyenek : három bőrgyár, két elsőrangú gazdasági gépgyár, légszeszgyár, czementgyárak, bútorgyár, szappangyár, államvasúti műhely (mely pár száz munkást foglalkoztat), gyufagyár, két nagy gőzfiirész és négy nagy körkemencze. A város iparára nézve rendkívül nagy fontosságú az újonnan létesült villamossági telep, melyet a kisiparosok is praktikusan igénybe vesznek.

A város kereskedelméről szólva, nem mulaszthatjuk el megemlékezni Deutsch I. M. nagykereskedőről, ki nemcsak Szombathelyen, hanem az egész megyében köztiszteletnek és bizalomnak örvend. Izraelita polgártársainal: körében a kerületi elnöki tisztséget tölti be. Az összes humánus egyesületeknek buzgó és áldozatkész tagja.

Az egyes nagyobb ipartelepek közül kiemelendők:

A szombathelyi légszeszvilágílási-társulat, mely 1872. évben alakult meg. 1890. év óta Brenner János építész az igazgató. A társulat alaptőkéje 100,000 frt. Osztalék a befizetett részvénytőkének 5°i° kamatja. Gyártási képesség 300,000 cbmtr. A világítási lángok száma 1959.

A Mayer E. fiai, gazdasági gépgyár, vas- és fémöntőde és malomépítészet. A czéget Mayer Enók alapította 1850. évben. A gazdasági gépgyár gőzerővel 1874-ben kezdett nagyban működni. A vasöntődc 1880-ban alapíttatott. Egy új telepen létesült az új vas- és fémöntőde 1892-ben. Jelenleg a gyár közel 400 munkást és 15 hivatalnokot foglalkoztat. Mostani főnökök : Mayer Ede (sz. 1851-ben) és Mayer Károly (sz. 1854-ben). A gyár újabb időben nagyban foglalkozik malomberendezésekkel. Évi termelés 550-600,000 frt árú kész gép, melyek Magyarország-, Osztrák monarchia-, Oroszország-, Szerbia-, Bulgária- és Oláhországban adatnak el. A régi és tulajdonképeni gyár a belső városban a Hosszú- és Torna-utezákban van, a külső gyártelep (az öntöde) a Zonati- és Vépi-út mellett terül el. A gyár 45 elsőrendű kitüntetést nyert a legnevezetesebb kiállításokon. Az 1896 millenniumi kiállításon a legnagyobb kitüntetést: az állami arany érmet kapta. Érdekes a megemlítésre, hogy a jelenlegi főnökök horták be a 60-as években külföldről az újabb rendszerű gazdasági gépeket és honosították meg, de sok újat maguk konstruáltak. A jelenlegi budapesti hason gyárak mind később alakultak, tehát a gazdasági gépek előállításának terén a Mayer testvérek az úttörők.

A Faludi és Müller féle téglagyár 1894-ben alapíttatott. Tulajdonosai Faludi Izidor és Müller Ede építész. A gyár épületei 10 holdat foglalnak el, s van egy nagyobb szabású körkemenczéje. Közel 100 munkás van állandó alkalmazásban. Évi termelése 3 millió darab tégla.

Holczheim Kálmán asztalosmunkák gyára. 1895-ben alapította a tulajdonos; épületmunkákat és díszbútorokat készít. Évenként 35-40 waggon fát dolgoz fel. A nyersanyagot Felső-Magyarországból, Stájerországból és a megyéből szerzi be. Van 20 lóerejű gőzgépe, 6 kisebb munkáló gépe. Naponként 30-40 munkás dolgozik a gyárban. A tulajdonos, Holczheim Kálmán, a modern, képzett szakiparosok közé tartozik.

A nagyobb czégek közé tartozik Weiss Sámuel mész-és kőszén nagykereskedése. Évi forgalma mintegy 5-600 waggonra terjed. A vasúti állomásnál külön vágánynyal ellátott telepe van.

Megemlékezvén az iparról, nem hagyhatjuk említés nélkül annak egyik művészeti ágát: a fényképészetet. Szombathelyen magas fokú tökélyre emelkedett Knébel Jenő és Knébel Ferencz cs. és kir. udvari fényképészek műtermeiben. Mindketten elsőrangú szakemberek, kiknek finom izlését és technikai felszerelésük gazdagságát számtalan szebbnél-szebb felvétel bizonyítja nemcsak Szombathelyen, hanem Debreczenben is, hol Knébel Jenőnek előkelő fiók-atelierje van.


Első szombathelyi sertéshizlalda és húsfüstölő gyár.

serteshizlalda.jpg

Első szombathelyi sertéshizlalda és húsfüstölő gyár.

Bár az ipar terén országszerte meglehetős haladás mutatkozik, mégis valahányszor olyan új vállalatról van szó, mely hazai termékeink okszerű feldolgozása által Ausztriával és a külfölddel ipari téren a küzdelmet fölveszi: azt a hazai ipar újabb diadalának kell tekintenünk.

Évről-évre óriási összegek vándorolnak a külföldre csupán annál az oknál fogva, mert saját termékeinket vagy nem, vagy legalább is nem oly módon tudjuk feldolgozni, mint azt a külföldiek teszik.

Így például a mi hasonlíthatlanul jól hizlalt ökreink és sertéseink tömegesen szállíttatnak külföldre, a hol aztán megfelelően földolgozva lesznek és mi a földolgozott árukat drága pénzen vásároljuk vissza. E bajon és visszás állapoton csak úgy lehet radikálisan segíteni, ha Magyarországon ép oly jó fölszerelt gyárak létesülnek, mint a minők külföldön vannak és ha ezeket úgy mennyiség, mint minőség tekintetében a szükséges húskészítményekkel ellátják.

Nemzetgazdasági czél által vezéreltetve alapított Meinzingen Frigyes Szombathelyen egy nagy húsgyárt, egybe-kötve hizlaldával és hús örölő malommal. Az egész gyár villamos üzemre van berendezve. A hizlaldák állandóan ezer sertést fogadnak magukba. A sertés-hizlalás, valamint az egyéb szállítmányok végett a máv. budapest-gráczi vonaláról külön iparvágány van bevezetve a gyártelepre. Ezenkívül a gyár egész területe keskeny vágányú vasúthálózattal van ellátva, úgy hogy a közlekedés az egyes épületek között leggyorsabban és praktikusabban történhetik.

A mi a gyárat illeti, főrészét ama nagy épület képezi, a melyben a gép- és a hús feldolgozási termek vannak. A gépek a világhíre A Weiss et Co. czég gyárából valók. A hűtő szerkezetek amerikai rendszer szerint vannak elhelyezve, s a hűtés csupán hideg levegővel eszközöltetik, úgy, hogy a hús jéggel egyáltalán nem jön érintkezésbe.

A húsfeldolgozás oly nagy méretű, hogy naponként ezer sonkát és egyéb húsneműt füstölhetnek. Átlag naponként száz disznót képes a gyár legkülönfélébb hentes árúkká földolgozni. Erre az üzemre egy tíz lóerejű villamos motor van alkalmazva, egy hasonló nagyságú motor pedig az őrlőmalom és a gyári helyiségek világításának czéljára az áramot a gyár az ikkervári villamos művektől szerzi be. Az őrlőmalmot a budapesti Ganz-gyár készítette és fölöttébb praktikusan rendezte be.

A gyár mezőgazdasági épülete gazdasági czélokra szolgál s ugyanitt van az igazgató lakása is. Az egész gyártelepet Pfeiller Ferencz gráczi építész építette, ki e téren szakembernek van elismerve.

Lovag  Meinzingen Frigyes.

Lovag Meinzingen Frigyes.

A famunkákat Trummer János szombathelyi ácsmester végezte. E valóban nagyszerű telepnek főkészítményei: sonka, császárhús, füstölthús, szalonna, zsír, minden fajtájú kolbászok és kolbász különlegességek valamint szalámi. A szalonna, zsír stb. előállítására a nehéz, magyar, úgynevezett mangalicza sertést, a sonka, császárhús és finomabb különlegességek számára pedig az angol keresztezett sertéseket használják.

serteshizlalda1.jpg

Első szombathelyi serteshizlalda és hüísfüstőlő gyár.

Meinzingen Frigyes a gyár megalapítója, 1869-ben szül. Gráczban. Reáliskolai tanulmányainak végeztével a nagyatyja által alapított mödlingi mezőgazdasági intézetbe (Franziska-Josefinum) lépett, hol a gazdászat elméleti részét sajátította el. Azután öt éven át Csehországban praktizált mint gazdász és teljesen kiképezve magát át-vette saját birtokát, melyet 1888 óta legraczionálisabb módon kezel. Állandóan elvének vallja és mindig szem előtt tartotta, hogy minden gazda iparkodjék saját nyersterményeit a mennyire csak lehetséges saját maga földolgoztatni és ezáltal nemzetgazdászati szempontból valami kiválót nyujtani. Mostani eszméjének megvalósításánál a magyar kormány részéről a legnagyobb előzékenységet tapasztalt, a míg ellenben az osztrák kormány, mely minden iparosnak akadályokat szokott az útjába gördíteni, ezúttal is tartózkodóan viseltetett a vállalattal szemben. Ez volt egyik indító oka annak, hogy Meinzingen Frigyes, a ki különben magyar állampolgár is, vállalatának súlypontját Magyarországra helyezte át.

***

Erste Szombathelyer Borstenvieh-Mastanstalt und Selchwaarenfabrik.

So oft auf dem Gebiete der Landcsindustric eme neue Errungenschaft zu verzeichnen ist, womit durch rationelle Aufarbeitung unserer Landesprodukte der Wettkampf auf industricllem Gebiete mit Oesterreich und dem Aus- lande dreist aufgenommen werden kann: muss jedesmal dies als neuer Triumph der vaterliíndischen Industrie betrachtet werden.

Jáhrlich wandern ganze Unsummen nach dem Aus- lande nur aus dem Grunde, weil wir unsere eigenen Produkte gar nicht, oder wenigstens nicht in demselben Masse aufarbeiten können, als dies im Auslande der Fall ist.

Unsere unvergleichlich gut gemasteten Rimier und Schweine werden zum Beispiel en masse nach dem Auslande transportirt, urn dort gehörig aufgearbeitet, uns zu horrenden Preisen wieder prftsentirt zu werden.

Diesem grossen Uebelstande nun radikal abzuhelfen, kann nur so geschchen, wenn in Ungarn ebenso gross- angelegte Etablissements entstehen, wie selbe im Auslande sind, und wenn dieselben Unga rn quantitative, wie auch qualitative mit den nöthigen Fleischprodukten ver- scgen können.

Von diesem rein nationalökonomischen Gedanken geleitet, hat nun Herr Friedrich von Meinzingen in Szombathely eme grosse Selchwaarenfabrik, verbunden mit eigener Mastanstalt und der dazu nöthigen Schrottmühle ? alles mit elektrischem Betrieb ? ins Leben gerufen.

Die Maststallungen sind für 1000 Schweine permanent eingerichtet. Zur Beförderung des Borstenviehes und des Kornfutters, wie auch sümmtlicher anderer Frachten ist vor dem Gelcise der Máv. - Strecke Budapest?Graz ein Industriegeleise in die Fabriksanlage eingetührt. Ausserdem ist das gauze Territorium der Fabrik mit einem Netze einer kleinspurigen Baba versehen, so dass die Kommunikation zwischen alien einzelnen Objekten auf die rationellste Weise hergestellt ist.

Was die Fabrik anbelangt so besteht diese in ihrcn Haupttheilen aus dem grossen Gebáude, in welchem sich die Manipulations- and Maschinenrhume zur Aufarbeitung des Fleisches befinden. Die Maschinen entstammen der weltbekannten Firma für solche Maschinen A. Weiss Co. Die Kühlanlagen sind in amerikanischem Style angelegt, und zwar mit gekühlter Luft, so dass das Fleisch mit Eis gar nicht in Berührung kommt.

Die Selcherei ist von solchen Dimensionen, dass táglich auch bis 1000 Schinken und andere Artikel geráuchert werden können. IM Allgemeinen können táglich circa 100 Schweine zu den verschicdensten Artikeln aufgearbeitet werden. Für diesen Betrieb ist ein 10pferdekráftiger elektrischer Motor, wie auch cin ebenso grosser für die Schrottmühle und zur Beleuchtung der ganzen Anlage. Den elektrischen Strom erhalt die Fabrik von den Elektrizitátswerken in Ikervár. Die Schrottmühle ist von Ganz Comp. in Budapest erbaut, höchst praktisch und zweckmássig eingerichtet. Das ]andwirthschaftliche Gebáude ist für ökonomische Zwecke und hat auch die Wohnung des Verwalters.

Die ganze Fabriksanlage wurde von dem in diesem Fache als Spezialist bekannten Baumeister Franz Pfeiller aus Graz erbaut, wáhrend die Holzarbeiten Herr Johann Trummer, Zimmermeister in Szombathely, ausführte.

Die Hauptprodukte dieses wahrhaft grossartigen Etablissements sind Schinken, Kaiserfleisch, Rauchfleisch, Speck und Schmalz und sámmtliche Arten von Würsten und Wurstdelikatessen, wie auch Salami.

Zur Herstcllung dieser Artikeln wird, und zwar für Speck, Schmalz etc. die schwere ungarische, sogenannte Mangalicza-Race, für Schinken, Kaiserfleisch und feine Delikatessen die englische Kreuzung verwendet.

Herr Friedrich von Meinzingen wurde im Jahrc 1861 in Graz geboren. Nach Absolvirung der Realstudicn trat derselbe in die von seinem Grossvater gegründete landwirthschaftliche Lehranstalt Franziska-Josefinum zu Mödling ein, wo er sich die theoretischen Kenntnisse der Oekonomie aneignete. Dann widmete er sich durch voile fünf Jahrc ganz der praktischcn Oekonomie in Böh men und übernahm dann als fertiger, tüchtiger Landwirthscinen eigenen Besitz, welchem er seit dem Jahrc 1888 in rationellster Weise vorsteht.

Herr von Meinzingen hat von jeher das Prinzip vor Augen gehalten, dass jeder Landwirth in erster Linie trachten muss, seine eigenen Rohprodukte womöglich auch selbst aufzuarbeiten und dadurch in nationalökonomischer Hinsicht Hervorragendes leisten zu können und hat bei Realisirung seiner Idec seitens der ungarischen Regierung das grösste Entgegenkommen gefunden, wáhrend im Gegentheile die österreichische Regierung in ihrer bekannten Manier, jedem Industriellen womöglich Prügel vor die Füsse zu werfen, sich auch diesmal dem Unterneh men gegenüber kühl verhált, weshalb Herr von Meinzingen, der auch ungarischer Staatsbürger ist, in richtiger Erkenntniss der Sachlage den Schwerpunkt des Unternehmens nach Ungarn verlegte.

* * *

Premier établissement pour engraissement des cochons et fabrique de charcuterie Szombathely.

Depuis quelques années l'industrie augment assez fort dans touts Hongrie. Mais chaque fois on fondent un nouveau établissement pour le but á rivaliser sur le terrain de l'industrie avec l'Autriche et l'étranger: nous pouvons le prendre á la triomphe de l'industrie nationals. C'est été par exemplc une grande dommage, que les boeufs et cochons bicn engraissés sont vendues pour l'étranger et aprés on réprendent commes des marchandiscs achévées.

Pour le but économique mr. Fréderique de llfeinzingen a fondé á Szombathely une grande fabrique des viandes, liée avec un établissement pour cngraissement des cochons et un moulin á égruger.L'exploitation de toute la fabrique est installée avec électricité.L'établissement d'engraissement est compté sur mille cochons. La fabriquc et le station de chemin dc ger d'état (sur la route Budapest?Graz) sont liés avec une orniére industrielle et touts la territoire de la fabriquc a une orniére étroite de chemin de fcr pour faciliter la communication entre les batiments.

La fabrique a plusicurs d'édifices: la plus grande est celui, ou nous trouvons les salles des machines et ceux pour achéver les viandcs. Le refraichissement, d'aprés ]c systéme americaine, se fait exclusivement avec l'airc fraiche.

Par jour on fument miller jambons et la fabrique pent achéver cent cochons par jour. Pour l'exploitation est installé un motor électrique á dix force de cheval et un autrde motor pour 'le moulin á égruger et pour l'éclairage de la fabrique. L'électricité est produite par l'établissement électrique á Ikervár. Le moulin á égruger on a fait faire dans la fabrique "Ganz" bien connuc et renommée en touts l'Europe.

Le second batiment est installé pour les buts économiques et pour I'appartement de mr. le directeur.

La fabriquc achéve: jambons, viande fumée, lard, saindoux et saucissons de toutes sortes.

Le fondateur de la fabrique mr. Fréderique de Meinzingen est né 1861 i ( Graz. Quittant les écoles réals it a étudié l'institut économique á Mödling(fondé par son grand pére, ? nommé "Franciska Josephinum.

Pendant cinque ans it a pratiquó en Bohémic comme économe et aprés reprenait sa propre domains. Sa principe était toujours cc que tous les propriétaires achévent leurs produits ("Trues. Le gouvernement hongrois était obligeant envers mr. de Meinzingen, mais le gouvernement autrichicn, - toujours réservé envers tous les industricls - n'a pas suivi cet exemple. Et pour cela mr. de Meinzingen se décidé (étant autrement sujet hongroisi établir sa fabrique en Hongrie.

Szent-Gotthárd.

A megye nyolcz nagyközsége közt az egyik legélénkebb hely, a Lapincsnak a Rábába ömlése mellett. Lakosainak száma 1452, kik magyar és német ajkúak. Itt székel a járási szolgabirói hivatal és a járásbiróság. Van állami gimnáziuma, alsófokú ipariskolája, két takarékpénztára, önsegélyző szövetkezete, közjegyzősége, m. kir. erdőgondnoksága, dohánygyára, élénk fakereskedése.

Hambek Alajos

Hambek Alajos.

Harmadik Béla király 1183-ban itt a cziszterczita-rend számára apátságot alapított; a mostani apátsági templom a réginek a helyén épült 1748-ban; ebben őrzik Szent Vincze szablyáit s ebben van Dorfmeisternek a szentgotthárdi csatát ábrázoló képe. III. Károly 1734-ben az osztr. heiligenkreutzi apátsággal egyesítette a sztgotthárdi apátságot, míg 1878-ban a zirczi apátsághoz csatoltatott, a bajai főgimnázium fen-tartásának kötelezettségével. A történelemből legfényesebb emléke a környékén vívott 1664. aug. 1-i csata, melyben Montecuccoli fényes ?győzelmet aratott Köprili Ahmed török nagyvezéren; a törökök 16 000 harczost s lőszereiket vesztették. Tíz nap mulya megkötötték a vasvári békét, mely lealázó volt a győztes magyarokra nézve.

Szent-Gotthárdnak élénk társasélete van, melyben tevékeny részt vesznek a hivatalnokok, ügyvédek, tanárok. Legismertebb és jelesebb polgárai közül a következőket mutathatjuk be:

Lipováczi Desits Gyula, kir. közjegyző, szül. 1840-ben Csákányban, Vasmegyében. Tanulmányait Szombathelyen,Keszthelyen és Győrött végezte;

Desits Gyula

Desits Gyula.

jogot Bécsben, Gráczban és Prágában hallgatott. Hazatérve, Budapesten nyert ügyvédi oklevelet. 1861-ben aljegyzővolt Vasmegyében; 1863-t511875-ig ügyvédi praxist folytatott Szt-Gotthárdon. 1875-től kezdve kir. közjegyző. Ó Felsége 1875-ben a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül lipováczi előnévvel tüntette ki. Városi és megyei bizottsági tag, ki a megyei közügyekben elsőrangú szerepet játszik, s a város minden új intézményének létesítése körül érdemei vannak.

Dr. Kolossa Kálmán

Dr. Kolossa Kálmán.

Dr. Varga Gábor ügyvéd azon kiváló polgárok közé tartozik, kik minden szabad idejüket a közügyeknél: és a társadalomnak szentelik. Szt-Gotthárd sokat köszönhet buzgalmának. Része van a gimnázium felállításában (az erre vonatkozó memorandum az ű jeles tollából eredt),a dohánygyár létesítésében, a magyarosodás terjesztésében és a tűzoltóság, meg a dalárda felvirágoztatásában. Az előbbinek főkapitánya, az utóbbinak elnöke. A kaszinónak hat éven át elnöke volt, s megírta annak 50 éves történetét. Ezenkívül a szt-gotthárdi takarékpénztár felügyelő-bizottsági elnöke, az óragyár és villanyvilágítási társaság felügyelő-bizottsági tagja. Nagy műveltsége és sokoldalu képzettsége az egész megyében ismeretes, s ennek tulajdonítható, hogy a legutóbbi választásoknál a muraszombati kerület szabadelvű választói fölkérték jelöltüknek. Varga el is fogadta a jelöltetést, de Szápáry László gróf kedvéért (Bánffy báró miniszterelnök megkeresésére) visszalépett. Jelenleg tagja a városi

Dr. Varga Gábor

Dr. Varga Gábor.

és megyei bizottságnak, melyekben tevékeny részt vesz. Varga Vasmegyében, Andrásfán született 1859-ben, tehát férfikora delén áll, s tőle még sokat várhatnak polgártársai.

Hambek Alajos, a szabadságharcz egyik derék veteránja, előrehaladt kora daczára a közügyeknek és SzentGotthárd társaséletének jelentékeny tényezője. 1825-ben született Szt-Gotthárdon s tanulmányait Pápán, Szombathelyen és Bécsben végezte. A szabadságharczban mint százados vett részt. Világos után besorozták mint közlegényt a 17. sz. osztr. gyalogezredbe s itt szolgált 1854-ig, a mikor 500 frttal kiváltották. Hazatérve közigazgatási szolgálatba lépett szülővárosában; volt szolgabiró, majd 1871-ben járásbirónak neveztetett ki. 1886-ban nyugdíjaztatta magát. Jelenleg elnöke a helybeli szabadelvű pártnak és igazgatósági elnöke a szt-gotthárdi takarékpénztárnak.

Dr. Kolossa Kálmán arról nevezetes hogy öt éven belül ő volt az ország legfiatalabb ügyvéde. 1867-ben született (Szt-Gotthárdon) s már 1891-ben diplomája volt. Azóta szülővárosában folytat ügyvédi gyakorlatot. Megyei virilista es városi képviselő, a takarékpénztár ügyésze. A város összes társadalmi és humánus egyesületcinek buzgó tagja.

KŐSZEG

Vasvármegyének második rendezett tanácsú városa, mely a szabad királyi város czímet is hordja. Csinosan épült, tiszta város, a Gyöngyös patak partján s a kőszegi hegység tövében, igen kies, termékeny vidéken. Belvárosát az egyik oldalon még most is mély sánczárok veszi körül; központján emelkedik a tornyokkal ellátott, de eredeti jellegéből teljesen kivetkőzött s ma már gazdasági czélokra szolgáló vár.

Kőszeghez a történelmi emlékek egész sorozata fűződik. Áll még a benczések temploma, melyet Gara Miklós nádor építtetett, benne Jurisics Miklós gyermekeinek és a híres Széchy Máriának sírja; áll a XV-ik századból való városháza (gazdag levéltárral); a városháztéren a régi, rokokófaragványokkal ékes gyógyszertár. A belvárost övező várkerületen van az árvaház, Magyarország legrégibb árvaháza; a kisdedóvó, polgári iskola, s egyik mell.ékutczájában az ev. templom és a zsinagóga. A Flórián-téren emelkedik az 1892-ben épült gót ízlésű templom. A Gyöngyös mellett szép sétányok terülnek, s a folyón túl a katonai alreáliskola pompás épülete. A nyugati részen a Dreiszker-féle hidegvíz-gyógyintézet, mögötte a Kálvária-hegy 260 éves, háromtornyú templomával.

A városnak van szolgabirói hivatala, járásbirósága, közjegyzősége, adóhivatala;székhelye az állami fatenyésztési biztosnak és honvédzászlóaljnak. Van benczés-rendi algimnáziuma, katonai alreáliskolája, községi polgári fiú- és leányiskolája, alsófokú ipar- és kereskedelmi iskolája, Domokos-rendi apáczazárdája, kath. és evang. elemi iskolája, kisdedóvodája.

Polgári iskola

Polgári iskola

E sok intézet hatása észlelhető: Kőszeg egyike a legműveltebb vidéki városoknak. Itt jelenik meg a "Kőszeg es Vidéke" czímű hetilap és két német hetilap. Van itt továbbá kath. árvaház, betegház, három szegényápolda, két takarékpénztár, ipartestület, zeneegyesület, jótékony és közhasznú egyesületek stb.

Ipara ezelőtt jelentékenyebb volt. Virágzik még a téglagyártás, szeszégetés és faipar. Nagy gőzmalmon kívül sörgyár is emeli kereskedelmi jelentőségét, mely marhában és gabonában, borban és gyümölcsben elég élénk. Kőszeg vasúti végállomás (szombathely?kőszegi vonalon). Lakóinak száma 7076, kiknek fele német.

A kőszegi várat a németujvári grófok a XIII. század közepetáján építették. Róbert Károly azonban a várat tőlük elvevén, lakosságát megszaporította s új kiváltságokkal ajándékozta meg.

A XV-ik században többször osztrák kézre került, a XVI-ik században pedig egészen Ausztriához tartozott. A török uralom alatt Jurisics Miklós, Kőszeg kapitánya, 1532-ben nem is ezer főnyi emberével 25 napig feltartóztatta a 300,000 főnyi török hadsereget, mely végre is kénytelen volt elvonulni. I. Ferdinánd 1537-ben Jurisicsnak ajándékozta a várat és várost örök birtokul, de örökös nélkül hunyván el, Weispriach János kezére került. 1605-ben Nádasdy Tamás bírta, ki Bocskay előtt megnyitotta a várat. III. Ferdinánd 1647-ben visszakapcsolta Kőszeget Magyarországhoz és a Széchy grófoknak adta zálogba. Ezektől Esterházy Pál szerezte meg. A Rákóczy háborúban (1710. szept. 27.) a kuruczok fölégették és kirabolták. A város megfogyott lakosságát 1713-ban rajnavidéki németekkel szaporították. 1804-ben a francziák szállották meg. 1848-ban Windischgratz herczeg a magyar érzelmű Kőszeget ostromállapot alá helyezte és erős sarczczal sujtotta. Azóta lassan fejlődik. 1893-ban itt ment végbe a nagy hadgyakorlat.


Közigazgatás.

A városközigazgatásának gépezete kifogástalanul működikmert a vezetőket kötelességtudás és ambiczió vezérli. A képviselő testügyet pedig támogatja őket a város fejlődésére irányuló működésükben. A tisztikar méltán kiérdemelte a bizalmat, melynek köszönhetik hivatalos állásukat. A város élén állanak:

Tipka Ferencz polgármester, a porosz koronarend H. oszt. keresztjének és a koronás arany érdemkeresztnek tulajdonosa 1851-ben szül. Kőszegen; az iskolákat szülővárosában és Sopronban, a jogi tanfolyamot Győrött és Budapesten végezte. 1875-ben ügyvédi diplomát nyert, s öt éven át ügyvédeskedett.1880-ban megválasztották városi kapitánynak, 1889-ben polgármesternek. 1893-kan, a kőszegi hadgyakorlatok alatt nagy része volt abban, hogy a magas vendégek teljes megelégedésüket fejezték ki a város iránt. Ekkor nyerte kitüntetéseit is: egyiket uralkodónktól, a másikat Vilmos. császártól. Hogy Tipka Ferencz nem rideg bürokrata, egyebek közt az is bizonyítja, hogy ő az elnöke a műkedvelői körnek.

Szorják Hugó, városi tiszti ügyész, született Kőszegen 1842-ben. Tanulmányait Kőszegen, Sopronban és Budapesten végezte. 1867-ik évben a kőszegi járás megyei esküdtjének megválasztatott; 1869-ben állásáról lemondott és ügyvédi irodát nyitott.

Kőszegi általános takarékpénztár

Kőszegi takarékpénztár épülete

Tevékeny részt vett minden városi s magyar közügyLen és rövid idő mulya vezérszerepet vitt. Főtörekvése volt a szabadelvűségnek tért hódítani s ez, nehézséget nem ismerő, ellenfelei által is elismert, önzetlen, évek hosszú során által kifejtett működése fényesen sikerült. A város tiszti ügyésze, a kőszegi általános takarékpénztár jogtanácsosa, a kőszegi ág. hitv. ev. gyülekezet felügyelője, a kőszegi polg, iskolaszék s a tűzoltó és turista-egylet elnöke s sok más egyletnek választmányi s igazgatósági tagja.

Kőszegi József csak rövid idő óta tartozik a tisztikarhoz, mint rendőrkapitány, de megelőzőleg könyvkereskedői és hirlapirói minőségében egyik legagilisabb embere yolt Kőszegnek. Husz év óta minden téren sikeres működést fejt ki. Alig történt valami nevezetesebb közérdekű dolog, melynek nem ő lett volna megpendítője vagy fáradhatatlan előmozdítója. Budapesten szül. 1861- ben s tanulmányait Aradon végezte. Kőszegre letelepülése óta kiváló nagy sikerét képezi a város idegen forgalmának emelése, a mi a városra nézve kiszámíthatatlan előnynyel volt. Kőszeginek bő alkalma nyílt magát minden irányban előnyösen érvényesíteni. Városi képviselő, a biczikli klub elnöke, a műkedvelőkör alelnöke,a turista-egyesület titkára, takarékpénztári igazgatósági tag, a városi fogyasztási adóhivatal felügyelője, a tűzoltóság segédtisztje, tagja a város különféle bizottságainak.

Katonai alreáliskola

Katonai alreáliskola.

Kőszegi általános takarékpénztár.

Az ő kezdeményezésére létesült Kőszegnek első nagyobb gyorssajtója és alapíttatott a "Kőszeg és Vidéke" és "Günser Zeitung" cz. helyi lapok, melyeknek szorgalmas munkatársa, illetve szerkesztője volt. Dolgozott még a "Vasvármegyé"-nek és a "Turisták Lapjá"-nak. Most összes tisztségeiről lemondott és egyedül csak új hivatalának szenteli minden idejét és tehetségét. Dr. Kovács József tiszti orvos a város közegészségügyének első őre. Szül. 1860-ban Kőszegen. Az orvosi tanfolyamot Budapesten végezte s 1886-ban nyert diplomát. A fővárosi szt János kórházban mint alorvos két évet töltött. Kőszegen tiszti orvosnak 1896-ban választották meg. Gondos és előrelátó intézkedéseinek tudható be részben, hogy a városban ragályos betegségek nem okoznak pusztítást. Előzékeny modora közkedveltséget szerezett neki minden társaságban.


Társadalom.

Oly intelligens városnak, mint Kőszeg, a társadalma is magasabb szellemi nivón áll. Ezt örömmel tapasztalja mindenki, a kinek alkalma volt Kőszeg társasköreiben és egyes családjainál megfordulni. Modern gondolkodás, a művészetek és irodalom iránt való érdeklődés jellemzi Kőszeg társadalmát, melyet néhány jeles tagjában alkalmunk van bemutatni.

Markovits József takarékpénztári ügyész Szombathelyen szül. 1848-ban; ott fejezte be középiskoláit, a jogot Budapesten hallgatta. 1869-ben esküdtté választatott meg Kőszegre, utóbb ügyvédi oklevelet nyervén, itt irodát nyitott s csakhamar kiváló erélyessége miatt nagy népszerűségre tett szert. 1875-ben a közjegyzői intézmény létesítésekor kőszegi kir. közjegyzővé neveztetett ki, mely állását 1880-ban hagyta el, midőn a Dunántúl egyik legnagyobb és legrégibb pénzintézete a "Kőszegi takarékpénztár" ügyészévé választotta, mely intézet azóta óriási haladást képes felmutatni. A kőszeg - szombathelyi vasút létesítésében élénken vett részt és fennállása óta annak alelnöke. Mint a Magyar Turista-Egyesület kőszegi osztályának megalapítója és hosszabb időn át elnöke, e téren maradandó becsű érdemeket szerzett magának a város felvirágoztatása körül. Legnevezetesebb ezek közül a Óházon létező nagy ezredévi emlékmű. A közügy minden terén kiváló tevékenységet fejt ki.

Steierlein Gábor Szovják Hugó

Steierlein Gábor ; Szovják Hugó ;

A legtöbb egyesület választmányi és igazgatósági tagja, városi képviselő, megyebizottsági tag, a szikvízgyár elnöke és világi elnöke a r. k. iskolaszéknek és a városi ipariskolának, stb. Újabban Kőszeg fejlődésére messze kiható közügyekben fáradozik, s ezek közül különösen kiemelendő a villamos világítás berendezésére irányzott buzgó törekvése.

Major János

Major János

Major János prépost, ker. esperes plébános szül. 1840-ben felső Szilvágyon Vas vármegyében. Tanulmányait Kőszegen és Szombathelyen végezte. 1865-ben szentelték fel papnak. Egy évig Novóban, két évig Kőszegen volt s.-lelkész. 1868 óta kőszegi plébános; 1877-ben prépost lett a szombathelyi egyházmegye 100 éves fennállása emléke alkalmából.

1893-ban 25 éves plébánoskodása alkalmával Kőszeg város díszpolgárává választotta. 20 éve működik a lelkészi 'pályán s a város ifjúságának magyarosodása tekintetében nagy érdemei vannak. A közoktatás és a társadalmi mozgalmak terén részt vesz oly mértékben, mint senkimás. 26 éves fáradságos buzgólkodása folytán létesült Kőszeg legszebb terén a Jézus szent nevéről nevezett új plébánia-templom, a mely 1894 szept. 23-án lett ünnepélyesen fölszentelve.

Korchmáros Gáspár

Korchmáros Gáspár járásbiró Táplánfán, Vas vármegyében szül. 1830-ban. Iskoláit Szombathelyen és Pécsett végezte. 1848-ban mint joggyakornok, majd a törvényszéknél és a járásbiróságnál kezelőtiszt gyanánt működött. 1861-ben ügyvédi vizsgát tett, és előbb Bonyhádon, majd Hőgyészen ügyvédi irodát nyitott, a hol 1871 ev végéig ügyködött. 1872-ben Vasvármegyében főbiróvá kineveztetvén, onnét saját kérelmére 1892-ben Kőszegre helyeztetett át. A megyebizottságnak tagja.

Somogyi Miklós főszolgabiró nemcsak a városban,hanem az egész kőszegi járásban közkedvelt személyiség. Megyebeli, Rábahidvéghre való, hol 1852-ben született. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. 1875-ben Vasmegye aljegyzője volt. A következőévben ügyvédi vizsgát tett. 1879-ben szt-gotthárdi főszolgabírónak választották meg, honnét 1890-ben jött át Kőszegre. Alelnöke a turista-egyletnek és városi képviselő.

Korchmáros Menyhért

Korchmáros Menyhért

Korchmáros Menyhért ámbár hivatalos állást visel, egyik tevékeny és előkelő tagja a társadalomnak és közéletnek. Táplányban született 1830-ban, s iskolái befejeztével mint ifjú beállott honvédnek. Végigküzdötte a szabadságharczot, s Aradon fogságba került, majd besorozták az osztrák ármádiába s 15 hónapig szolgált Csehországban. Kiváltván magát, hazajött és gazdálkodni kezdett. 1893-ban, a hadgyakorlatok alatt abban a kitüntetésben részesült, hogy a szász király és Frigyes főherczeg nála laktak.

Házát erre az alkalomra óriási költséggel valóban fejedelmi módon rendezte be és butoroztatta. Vendégeit meglátogatták házában ő felsége és Vilmos császár is, kiket szintén meglepett a berendezés pazar előkelősége. Úgy a szász király, mint Frigyes főherczeg megajándékozták saját aláírásukkal ellátott fényképpel, a szász király pedig ezenkívül személyesen nyujtotta neki az Albrecht-rend II. oszt. lovagkeresztjét. Képünkön bemutatjuk házát, mely a városlegszebb épületei közé tartozik és azt a szalont, mely a szász király lakosztályához tartozott.

Tipka Ferenc Horváth Mátyás

Tipka Ferenc, polgármester ; Horváth Mátyás


Tanügy.

A közoktatásügy, mint már említettük, erős lábakon áll Kőszegen, s a város ifjúsága nincs utalva arra, hogy másfelé keresse egész az egyetemig menőv kiképeztetését. Sőt a kőszegi tanintézetek oly jó hírnévnek örvendenek, hogy távol előszeretettel viszik Kőszegre gyermekeiket. Legrégibb és legelső a tanintézetek közt a Pannonhalmi szt Benedek-rend kőszegi gimnáziuma. Megalapítását már Pázmány bibornok tervezte, de csak 1680-ban létesült Széchényi érsek bőkezűségéből.

Dr. Dreiszker József Márkovits József

Dr. Dreiszker József ; Márkovits József ;

Eleinte jezsuitáik vezették, majd 1700 vége felé a piaristák vették át 1815-ben a benczések. A gimnázium kitünően van felszerelve könyvtárral, természettani- és rajzi muzeumokkal. A gimnázium igazgatója Horváth Mátyás 1848-ban szül.. Velenczén, Fejérmegyében. 1873-ban avatták fel szerzetesnek ; 1876-ban szerezte meg a tanári diplomát a budapesti egyetemen. 1886-ig Esztergomban volt főgimnáziumi tanár, 1896-ban jött Kőszegre mint zárdafőnök és igazgató. Kiváló tanférfiú és magyar érzelmű hazafi.

Polgári iskola. A kőszegi államilag segélyezett községi magyar polgári fiú- és leányiskola 1876-ban nyílt meg. Keletkezésére a határszéli magyar kulturális viszonyok gyakoroltak döntőbefolyást.

Nem annyira az intézmény iránt való lelkesedés, mint inkább a népoktatási 68-iki törvény betűiből folyó kényszer, némi hatósági nyomás mellett, hozta létre a város és a közoktatásügyi tárcza együttes jótéteményeire utalt ezen intézetet, melynek most már 200 növendéke van. Fentartói a község és az állam. Igazgatója Steierlein Gábor 1853-ban született Somogy-Endréden. A tanárképző-intézetet Budapesten végezte. Működött mint tanító Szabolcs és Baranya megyékben, majd tanár lett Lippán a polg. iskolánál és igazgató Cs.-Somorján. Innét jött 1882-ben Kőszegre, hol úgy társadalmi, mint politikai téren kiváló érdemei vannak. Elnöke a szabadelvű pártnak. Elismcrt pomologus, ki már díjakat és miniszteri díszoklevelet is nyert. Ez évben ünnepli meg 25 éves tanári jubileumát.

Kőszegi József

Kőszegi József

Megemlítjük még a es. és kir. katonai alreáliskolát, továbbá Kelcz-Adélfz féle árvaházat, mely korra nézve legrégibb az országban. Alapítója a Jézus-rend volt, legnagyobb jótevői Kelcz győri kanonok ( 1795) és Adelffy Imre táblai elnök (t 1771). Gondnoka jelenleg Vörriss Zsigmond szentszéki ülnök.

Dr. Kovács István Pfejfel János

Dr. Kovács István ; Pfejfel János.

Dr. Dreiszker vizgyógyintézete

Dr. Dreiszker vizgyógyintézete.

Pénzintézetek.

Kőszegnek két takarékpénztára van, melyek közül a Kőszegi takarékpénztár legrégibb a megyében és a legnagyobb bizalomnak örvend. 1844-ben alapították 30,000 pengőforint alaptőkével 1881-ben fölemelték 60,000 frtra az alaptőkét, s ugyanakkor elhatározták, hogy a tartalékalapot 20,000 frtra emelik fel ; 1895-ben úgy az alap-, mint tartaléktőkét 120,000 frtra egészítették ki. Fő üzletága a_takarékpénztárnak a jelzálogkölcsönök,legkevésbbé kultiválják a váltó-leszámítolást.

Parkrész

Parkrész. (Dreiszker vízgyógyintézetében.)

Valóságos missziót teljesít a mezőgazdasági hitel tekintetében. Sokat áldoz kulturális és jótékony czélokra, segélyezi a tanügyet, sőt egyházi czélokra is adakozik, mint legutóbb tette 3000 frtért orgonát vásárolván az új kath. templomnak. 1896-ban ünnepelte fennállásának 50 éves jubileumát. A legutóbbi évi forgalom 2.403,895 frtot tett ki. Az intézet igazgatója Pötzelberger Károly, ki körültekintő figyelemmel, a régi szolid elvekhez ragaszkodva vezeti az ügyet. A jogtanácsosi teendőket Markovits József végzi.

A kőszegi általános takarékpénztár egy negyedszázad óta áll fenn. Forgalmi köre korlátoltabb, de szintén szolid alapokra lévén fektetve, sikeresen halad előre. Évi forgalma körülbelől másfél millió forint. Részvénytőkéje 25,000 forint, tartalékalapja 22,000 frt. Leglelkesebb tisztviselője Martinkovics Mátyás főkönyvelő. Az igazgatóság élén Szeybold Kálmán elnök és Mohr Vilmos alelnök állanak.

Szász király volt szalonja a Kochmáros házban

Szász király volt szalonja a Kochmáros házban.

A Dreiszker-féle vizgyógyintézet. Közvetlen a város végén, a hol még nem is oly rég rendetlen kőhalmazok hevertek, díszes ültetvények közt emelkedik egy csinos kétemeletes épület : a Dreiszker-féle vízgyógyintézet. Keresve sem lehetne egy gyógyintézet számára ennél szebb környéket és egészségesebb vidéket találni. Körülötte szőlőgazdag dombok, háttérben a lombdíszes kálváriahegv, tetejében csinos templommal, közvetlen az intézet mellett több mint kétholdas parkszerű kert,közepén szökőkúttal. Szelektől a dombok, az út porától pedig hosszú sor terebélyes fák védik. Egyszóval, olyan hely ez, hol a betegek a szabad levegőt is egészségük veszélyeztetése nélkül élvezhetik.

Eisner testvérek nemezgyára

Eisner testvérek nemezgyára.

Az intézet belseje czélszerűség és komfort dolgában nem hagy kivánni valót. Mindkét emeleten lakószobák vannak a vendégeknek, a földszinten étkező és játékterem.

Városi részlet

Városi részlet.

A tágas verandáról, mely a két termet összeköti, szép kilátás nyílik a távoli vidékre. A fűépület mellett van a tulajdonképeni fürdőépület, mely a legújabb hygicnikus követelményeknek megfelclőleg van berendezve és pedig mindkét nembeli betegek számára. A férfiak fürdőhelyiségeit tágas tornaterem választja el a nőkétől, s azután következik az orvosi rendelőszoba. A gyógyítás a Priesznitz-, valamint a Kneipp-módszer szerint történik, de szükség szerint meleg fürdő is áll rendelkezésre. A két oldalt alkalmazott fürdőhelyiségben, melyek egy szerteágazó csőrendszer útján lesznek vízzel ellátva, egy-egy kűmedencze van s egy sor kád a fél és egész fürdők számára. A vizet szélmotor hajtja fel a magasra elhelyezett víztartóba. Az intézet mellett hömpölygő Gyöngyös megfelelőhelyén fürdeni lehet, a közeli rétek lágy fűszőnyegén pedig kneippolni. Természetes zuhanyfürdőt' képez a malom melletti gátról tajtékozva lehulló víz. Az intézetből árnyas erdőútra lehet jutni, mely szép kiránduló helyekre vezet: a Kalváriahegyre, a Kőfejtőhöz, a Királyvölgybe stb.

Az elért kedvező gyógyeredményről az intézet egyre fokozodó látogatottsága tesz bizonyságot. A kőszegieknek is kellemes üdülőhelye, s annyian sereglenek, kivált nyaranta ide, hogy az intézetet nemsokára bővíteni fogják A vízgyógymódot sikerrel alkalmazzák idült bántalmaknál, vérkeringési zavaroknál, aranyérnél, sápkórnál, idült bujakórnál, elzsirosodásnál, a lélegzőszervek bántalmaiban, a húgy- és ivarszervek bántalmainál stb. Az intézet márcz. 15-től decz. 1-ig van nyitva. Az árak igen mérsékeltek. Tavaly 200-on felül volt a gyógyvendégek száma.

Parkrész

Parkrész. (Dreiszker vízgyógyintézetében.)

Az intézetet dr. Dreiszker József alapította és pedig szülővárosának emelése czéljából, hogy az idegenforgalom által hasznára legyen Kőszegnek. Dreiszker 1847-ben született és Budapesten 1877-ben nyert orvosi diplomát. 1883-ig a budai irgalmasok kórházában működött mint főorvos, azután pedig 11 éven át praktizált a II. kerületben. Innét jött 1894-ben Kőszegre és alapította meg egyre fejlődő intézetét, melyet e számunk négy képben mutat be. Dreiszker a kőszegi kereskedelmi kör elnöke. A budapesti szabók betegsegélyző egylete és a gróf Ráday-féle veteránegylet érdemei elismeréséül díszoklevéllel tüntette ki.

-------------

Magyar nemezipar-társaság névvel az Eisner testvérek 1897-ben iparvállalatot alapítottak, a mely 20 lóerejűgőzgéppel és 30 munkással dolgozik. A gyár minden-fajtájú, de főként technikai nemezeket állít elő; s azonkívül az ú. n. fényezőnemezt, mely egészen új iparczikk nálunk. A telep angol gépekkel, a modern gyáralt mintá ára van berendezve, s képes 100,000 kilo nyersanyagot (gyapjút, szőrméket] feldolgozni. Kivitele Ausztriába irányul és a keleti országok felé gravitál. A tulajdonosok: Eisner Frigyes es Eisner Kánült, kik külföldön sajátították el szakismereteiket. Az előbbi kereskedelmi, az utóbbi a technikai részt vezeti a gyárban.

Fürdőház

Fürdőház . (Dreiszker vízgyógyintézetében.)

Korschmáros Menyhért Háza

Korschmáros Menyhért Háza.

SÁRVÁR.

Egyre fejlődő nagyközség, melynek 2491 lakója mind magyar. Elénk gabonapiaczát már régóta fölkeresi az egész környék, újabban pedig nagy lendületet adott a községnek az ott alapított nagy czukorgyár. A községben van szolgabirói hivatal, járásbiróság, közjegyzőség, adóhivatal, apáczakolostor leánynevelő-intézettel, királyi tejgazdasági szakiskola,alsófokú ipariskola, kereskedelmi tanfolyam, két takarékpénztár, eczetgyár

.

Sárvár a központja Lajos bajor herczeg nagy uradalmának, mely lótenyésztésével, tehenészetével és sajtgyárával jó hírnevet szerzett.

A XVI-ik század elején Sárvár a Kanizsay család birtoka volt, melyről házasság révén Nádasdy Tamás gróf országbiróra szállt, ki itt 1533-ban könyvnyomdát állított föl. (Ebben nyomtatták Erdősi Szilveszter János magyar nyelvtanát ) A Nádasdyaktól aDraskovich család szerezte meg, majd Ferdinánd főherczeg (Mária Terézia fia), IV. es V. Ferencz modenai herczegek birták s jelenleg Mária Teréziának, Lajos bajor herczeg nejének a tulajdona.

Köberl János

Köberl János.

Sárvár régi vára nagyobbára Nádasdy Tamás által nyerte mai alakját, míg bástyáit 1583-ban Nádasdy Ferencz építteté föl. A vár nevezetessége: annak díszterme, melynek mennyezetét és falait régi festmények diszítik, többnyire Dorfmeister művei. Képeink közt bemutatjuk a várat és ennek lovagtermét.

Sárvár életében jelentékeny szerepet játszik Dorner Károly, a herczegi uradalom jószágigazgatója. Született 1845-ben Mosonban; reáliskolai tanulmányait Pozsonyban végezte, azután a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója volt. 1864 óta szolgálatban van a herczegi uradalomnál. Mint segédtiszt 8 évig, mint kezelőtiszt és intéző 3 évig működött. 1897. július 1-től kezdve jószágigazgató. Megyebizottsági tag, mint az uradalom képviselője. Az első takarékpénztár, a vasmegyei czukorgyár s a Rábaszabályozási társulat igazgatósági tagja. Ezenkívül több tiszteletbeli állást is tölt be.

Köberl János sárvári prépost plébános és sárvárkerületi esperes-tanfelügyelő, született Pinkafőn (Vasvárm.) 1842. márczius 19-én Közép és felsőbb tanulmányait Szombathelyen végezte. Mint theologus a szombathelyi papnöveldében virágzó irodalmi egyletnek az 1864/65-ik iskolai évben elnöke volt s több irodalmi pályadíjat nyert. 1865. július 25-én áldozárrá szenteltetvén, rövid ideig udvari káplán volt Ivánczon gróf Sigray Fülöpnél, de még azon évben sárvári káplán lett, mely minőségben 1878-ig szolgált. 1878 epervölgyi, 1882-ben pedig sárvári plébános, 1885-ben Sárvár ker. esperes lett, 1890-ben pedig ő Felsége által ab. sz. Máriáról nev. jóthi cz. prépostnak neveztetett ki. Mint sárvári plébános az ottani főherczegi iskolák alapítása- és felvirágoztatásánál sok érdemet szerzett. Irodalmi működése: különféle lapokban tört. czikkek.

A vasmegyei czukorgyár részvény-társaság. Nagyarányú mozgalom indult meg 1894-ben a vármegyében. A megye ipari és mezőgazdaságának emelésére czukorgyár létesítését határozták el az érdekelt körök. Az előzetes tanácskozások mihamarabb eredményre vezettek. Hatvany Deutsch Béla, a mikor biztosítva lett 4000 hold répatermés, hozzálátott .a gyár felépítéséhez.

A gyár élére állt igazgatónak, a kinek hatvani, nagy-surányi és az oroszkai czukorgyárak építésénél bő alkalma volt tapasztalatokat szerezni, az újonnan felépült gyárnál fel tudta ezeket használni. Felépült a technika legújabb, összes vívmányaival, úgy hogy jelenleg a legmodernebb berendezésű magyar czukorgyárnak mondható.

Vasmegyei czukorgyár

Vasmegyei czukorgyár (1.rész.)

Az imponáló gyár területe 110 katasztrális hold nagyságú, a melyből 32 hold a tulajdonképeni gyártelep központja. Itt áll a gyár fűépülete, a mészégetőes szénsavfejlesztő telep, az igazgatósági pavilion, 13 ház a tisztviselők és a műszaki személyzet számára, 3 czukorraktár, 2 műhely, munkáslaktanya, mázsálóház és egy pavillon a vasúti tiszt részére. Az egész terület elektromos fénynyel van megvilágítva és minden irányban beágazzák a gyár saját iparvasútjának sínei.

Dorner Károly Hatvany Deutsch Béla

Dorner Károly. ; Hatvany Deutsch Béla.

A sárvári czukorgyár eredetileg naponta 8000 métermázsa répa feldolgozására lett berendezve. A nagy forgalom azonban arra kényszerítette az igazgatóságot, hogy azt napi 10,000 métermázsára emelje. Az első gyárüzemben 7000 hold után 600,000 métermázsát dolgozott fel. A második évben már 750,000 métermázsát 9000 hold után. A harmadik évben 1.000,000 métermázsát. A munkaidény alatt 6-700 munkás dolgozik két csoportban, éjjel és nappal felváltva.

A gyár szükséges gőzét Tischbein-féle kazánokban fejlesztik, melyek mindegyike 180 nm. fűtőfelülettel bír. A gyárban 1000 lóerőnek megfelelő gőzgép van.

Külön laboratoriumban veszik vizsgálat alá a gyártmányokat.

Az a roppant mennyiségű anyag, mely évente kikerül a nagyhírű czukorgyárból, legnagyobbrészt mint nyersczukor kerül forgalomba. Leginkább Olasz és Angolországba exportálják. Szállított a gyár Amerikába is, de az északamerikai Egyesült-Államok által a czukorra életbe léptetett behozatali védvám a kivitelt lehetetlenné tette. Helyette a gyár bevezette az apró jegeczekben való gyártását a rallinálatlan fehérczukornak. Ez különösen Indiában mindennapi fogyasztási czikk.

Vasmegyei czukorgyár

Vasmegyei czukorgyár (II rész.)

A minden tekintetben szép gyár élén Hatvany Deutsch Béla áll mint igazgató. Kívüle öt műszaki tiszt, hat hivatalnok és tizenkét kezelőtiszt képezi a nagy gyár tiszti létszámát. A mikor képben és írásban is bemutatjuk a gyárat, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az élén álló igazgató érdemeit.

Halvany Deutsch Béla Budapesten született 1860-ban. Középiskolai tanulmányait a fővárosban, egyetemi éveit pedig Bécsben végezte, mely után agazdasági pályára lépett s a hatvani birtokot vezette. Mint gazda kiváló gondot fordított a czukorrépa-termelésre, korán felismerve annak közgazdasági és ipari nagyfontosságát. Példája serkentőhatással volt a környékre is.

Elméleti, mint gyakorlati nagy tudásának köszönhető a gyár gyors fellendülése, mely egyik büszkesége a magyar nagyiparnak. A nagy tiszteletnek örvendő férfi élénk rész vesz a társadalom minden mozgalmában. Tetterős, minden izében gavallér, tagja a vármegye közigazgatási bizottságának.


KÖRMEND.

A Rába mellett fekszik a csinos nagyközség, melynek legfőbb nevezetessége a Batthyány herczeg hitbizományához tartozó pompás kastély,gazdag gyűjteményekkel, fegyverekkel, ötvösművészeti tárgyakkal és becses levéltúrral. A kastélyt gondosan ápolt nagy angolkert övezi. A községben székel a járási szolgabíró, van járásbirósága,közjegyzősége,adóhivatala, csendőr szakaszparancsnoksága, alsófokú ipariskolája és ipart estülete, honvédkaszárnyája. Körmend ipara és kereskedelme élénk; van gőzmalma, két eczetgyára, sörháza, gabonapiacza, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára.

Történelmi emlékeiből megemlítendő az az ütközet, melyet Nagy Simon, Mátyás király vezére itt vívott III-ik Frigyes német császárral. Lakosainak száma 5334, kik közül 4916 magyar, 317 német.

Körmend társadalmi mozgalmaiban első tényezők:

Szabó Zsigmond Grünbaum Béla Illés Antal

Szabó Zsigmond. ; Grünbaum Béla. ; Illés Antal

Illés Antal kir. járásbíró. Szül. 1852-ben Szombathelyen. Tanulmányait a győri jogakadémián fejezte be.

Ügyvédi vizsgát 1882-ben tett Budapesten. 1875-78-ig Szombathelyen volt a törvényszéknél joggyakornok. 1878-79-ig szolgabiró Szombathelyen; 1879-80-ig aljegyző Kőszegen; 1881-82-ben törvényszéki jegyző Szombathelyen; 1883 - 89-ig aljárásbiró Körmenden s 1889 óta kir. járásbiró. Elnöke a kaszinónak, az athletikai klubnak és a tűzoltó-egyletnek.

Nemcsak kiváló biró,hanem jeles gazda is. Bortermeléséért aranyéremmel lett kitüntetve a millenniumi kiállításon. Tagja a megyebizottságnak s a városi képviselő-testületnek.

Dr. Szakács Manó Id.Udvary Ferencz Sági Rusa Lázár

Dr. Szakács Manó. , Id.Udvary Ferencz. ; Sági Rusa Lázár

Sághi Rusa Lázár egyik legrégibb tisztviselője a megyének. Vasvármegyében Jaákon született 1839-ben. Iskoláit a szombathelyi főgimnáziumban elvégezvén, 1856. évben a hadseregbe lépett, honnét 1862. évben hazajött szülőföldére, hol közszolgálatba lépett; az 1878. évi tisztújítás alkalmával szolgabiróvá és azóta háromízben egyhangúlag főszolgabiróvá megválasztatván, jelenleg mint a körmendi járás fűszolgabirája már 35 éve szolgálja Vasvármegyét. Megyebizottsági tag, a körmendi athlethikai klub díszelnöke s a kaszinó alelnöke. Mint felső-eöri főszolgabiró 1882-ben az országban mint első kezdeményezte a községi nevek magyarosítását.

Tegyey Lajos

Tegyey Lajos.

Tegyey Lajos kir. közjegyző és a vas-zalamegyei takarékpénztár felügyelő-bizottsági elnöke, született NemesDömölkön (Vasmegye) 1847-ben. Tegyey Lajos mint ügyvéd 1875-ben lett kir. közjegyzővé kinevezve Körmendre s ott kedves modorával csakhamar közkedveltségre tett szert. Mint népszerűpolgár több éven át a tűzoltóegylet főparancsnoka volt, s mint megyei és városi képviselő a közügyekben folyton buzgóan működik közre.

Dr. Gergő Samu

Dr. Gergő Samu

Dr. Gergő Samu született 1844-ben Körmenden. Atyja ugyanitt orvos volt. Az egyetemet Bécsben végezte 1868-ban s mint kórházi orvos működött a wiedeni cs.és kir. kórházban 1870-ig.

Részlet Körmendről Vas-zalamegyei takarékpénztár épülete

Részlet Körmendről. ; Vas-zalamegyei takarékpénztár épülete.

Ebben az esztendőben lett kinevezve honvédfőorvosnak, 1877-hen pedig ezredorvosnak a honvédségnél. 18 évi szolgálat után nyugdíjaztatott s körmendi járásorvosnak lett kinevezve. 1895-ben Ő Felsége kinevezte (nyugalmazott állományban) cz. törzsorvosnak. 1880-ban mint tábori főorvos a pécsi tábor felszerelésével volt megbízva. Szaklapokban hasznos irodalmi tevékenységet fejtett ki. 1895 óta tiszteletbeli megyei főorvos. A jótékonyság terén is vannak érdemei, a mennyiben több humánus egyletnek a kezdeményezője volt. A városi képviselő-testületnek tagja.

Körmend s egyúttal a megye egyik legtekintélyesebb pénzintézete a Vas-Zalanzegi'ei Takarékpénztár, mely az 1865-ben alakított "Körmendi iparosok önsegélyző társulaté"-ból alakult át 1871-ben. Két év múlva a részvénytőkét 200,000 frtra emelték fel. Az intézet Szombathelyen és Zala-Egerszegen fióktelepeket nyitott, úgyszintén NémetUjváron. A részvénytőke 1873 óta többször ment át változáson ; 1895-ben 111.440 frtot tett ki. A legutóbbi üzletévben az összforgalom 3.605,384 irt volt, melyből 6363 frt a tiszta nyereség. Képeink közt bemutatjuk az intézet épületét és az alapítók arczképcsoportját. Az intézet megalapítója és vezérigazgatója Udvary Ferencz. Igazi self-mademan. Szül. Körmenden 1840-ben. Az alsógimnáziumban szerzett alapismereteit szorgalmas önképzéssel pótolta s 1866-ban megválasztották szülőhelyén jegyzőnek. 1865-ben alapította az önsegélyző-egyletet, mely a mai takarékpénztárrá nőtte ki magát az $ vezetése alatt. 1868-ban alakította meg az önk. tűzoltóegyletet és 1869-ben szervezte a körmendi kórházat. Az egyházi ügyekben is tevékeny részt vett mint iskolaszéki és egyháztanácsi elnök. 1872-ben létesítette a kisdedóvoda-alapot. 1873-ban megválasztották Körmend albirájának, a város ügyeinek rendezése körül teljes erélylyel működött. A képviselőtestület elismerésül egy utczát nevezett el róla. 1875-ben jótékony alapítványt tett, mely ma már 2783 frtra rúg, s tanítási czélokra és szegény iparosok segélyezésére fordíttatik. 1887-ben a szent-gotthárdi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőnek, s egy czikluson át tagja volt a 48-as pártnak. Udvary Ferencz ma is élén áll a takarékpénztárnak, s mint társadalmi vezérférfiú az egész megyében közbecsülésnek örvend.

Második pénzintézete a városnak a "körmendi Általános Takarékpénztár", mely 1895-ben alakult. Az intézet élén a környék jónevű földbirtokosai és a város előkelőbb emberei állanak. Az eddig 50 forinttal befizetett részvények mai értéke 85 forint. Az igazgatóság élén dr. Szakács Manó elnök és Grünbaum Béla h. elnök nagykereskedő állanak. Az intézet ügyésze dr. Füredi Gusztáv. Dr. Szakács Manó Felső-Eörön 1859-ben született; jogi tanulmányait a fővárosban végezte, Megvásárolván a Szecsődy-féle birtokot, gazdálkozással foglalkozik. Tagja a vármegye bizottságainak és számos megyei más bizottságnak. Úgy a társadalmi, mint a politikai téren kiváló tekintélynek örvend, mely legutóbb abban nyilvánult, hogy választási elnöknek neveztetett ki a körmendi kerületben. E tisztét a pártok teljes megelégedésére töltötte be. Vezetése alatt a két év óta fennálló Körmendi Általános Takarékpénztár a legszebb jövőnek néz elébe.

Grünbaum Béla 1845-ben szül. Körmenden. Tanulmányait szülőhelyén végezte. Külföldön többször járt ismereteinek gyarapítása végett. 1877-ben sógorának elhalálozása után ennek vaskereskedését átvette és azóta maga czége alatt vezeti. A körmendi általános takarékpénztár az ő kezdeményezésére alakult, s annak fennállása óta alelnöke és ügyvivő igazgatója. Tagja a soproni iparés keresk. kamarának elnöke a körmendi izraelita hitközségnek és iskolaszéknek megyebizottsági és városi képviselőtestületi tag.

Szabó Zsigmond földbirtokos egyik tekintélyes tagja a takarékpénztár igazgatóságának. Szül. 1838-ban, s 1856-75-ig Erdődy István gróf gazdatisztje volt. Jelenleg Kis-Kölkeden saját birtokán gazdálkodik. A vármegye bizottságnak tagja.

Vas-Zalamegyei Takarékpénztár alapítói Sárvári vár lovagterme

Vas-Zalamegyei Takarékpénztár alapítói. ; Sárvári vár lovagterme.

Mura-Szombat.

A megye déli részének egyik jelentős nagyközsége, melyet jobbára vendek laknak. Itt van a gróf Szápáry családnak az ősi kastélya, szép park közepén. A faluban levőcsúcsíves kath. templom építészeti régiség, még,a XIV. században keletkezett. A községben székel a járási szolgabirósag s a járásbiróság; van kir. közjegyzősége, adóhivatala, többféle egyesülete, két takarékpénztára, alsófokú ipariskolája, posta-és táviróhivatala. Itt jelenik meg a "Mura-Szombat és Vidéke" czíműhetilap.

Vasvár.

Hajdan nevezetes vár és királyi város volt. Most mindössze 3172 lakost számláló kisközség. Már szt István alatt a vármegye székhelye volt Castrum ferreum névvel, s innen vette nevét is. Később, a midőn Szombathelyre tették át a székhelyt, nevezetessége hanyatlásnak indult. A régi várnak ma már nyomai sincsenek. Ellenben fönáll a Domonkosok kolostora és temploma, melyet állítólag IV. Béla alapított és a törökök feldúltak. Széchenyi György primás 1687-ben azonban restauráltatta. Vasvárhoz fűződik az 1664. aug. 10-iki béke, melyet I. Lipót király követe itt kötött a törökökkel, reánk nézve megalázó és a háború eredményeivel összhangzásban nem levőfeltételek mellett. Mint kisközség igen élénk, vannak különféle állami hivatalai, ipariskolája stb. Itt van a Domonkosok férfi- és apácza-zárdája is

Kis-Czell.

A Kemenesaljának, Vasmegye legszebb vidékének, melyet Berzsenyi Dániel is megénekelt, a központján fekszik Kis-Czell nagyközség. Híres bucsújáróhely, hová messze vidékről is elzarándokolnak, hogy a benczésrendiek istentiszteletein résztvegyenek. Mint a győr?gráczi és veszprémkis-czelli vasútvonalak csomópontja, nagy forgalommal és élénk kereskedelemmel bír. Van két takarékpénztára, ipartestülete, alsófokú ipariskolája, lakházépítő részvénytársulata, postatakarékpénztára stb. Lakói magyarok, kik a közeli Ság-hegy aljában jó bort termesztenek.

Felső-Lövő.

Kis falucska, a melynek azonban híre túlterjed nemcsak a járás, hanem a megye határain is. A mi ritkaság: kisközség létére túlszárnyal egyes városokat is a tanügy terén! Van evang. tanítóképző-intézete, gimnáziuma és fiúnevelő-intézete, melynek növendékei az ország minden vidékéről valók. A községet mindössze 1354 lélek lakja, kik vegyest magyarok és németek. Nevezetessége még Felső-Lövőnek az, hogy itt székel a Magyar Turista-Egylet vasvármegyei osztálya.

Felső-Őr.

Az Őrség nevű vidék központja, s mint ilyen élénk gabona-, marha- és fakereskedést űz. Nagyközség, melynek 3410 magyar és német lakója van. Itt székel a szolgabirói hivatal, van ezenkívül járásbirósága, telekkönyve, kir közjegyzősége, posta- és táviróhivatala.

Felelös szerkesztö: Hirschmann Tivadar.
Kiadótulajdonos: Magyarország és a Nagyvilág lapvállalat.
(III. szám.)
Hornyánszky Viktor könyvnyomdája, Budapesten.


Közgazdaság.

A Kereskedelmi bank közgyűlése. A Pesti Magyar Kereskedelmi bank február hóban tartotta 56-ik évi rendes közgyűlését Lánczy Leó orsz, képviselőelnöklete alatt. Elnök üdvözölvén a megjelent részvényeseket, konstatálja a közgyűlés határozatképességét s a jegyzőkönyv vezetésére Görgey István kir. közjegyzőt, annak hitelelesítésére Fényes és Simon részvényeseket kéri fel. A terjedelmes évi jelentést felolvasottnak tekintették. Ezután a felügyelő-bizottság jelentését terjesztették elő.

Az igazgatóság jelentésében tudatja, hogy mult évi szeptember 21-én tartott rendkívüli közgyűlés határozata értelmében az alaptőkének 12,500.000 forintról 15,000.000 forintra való felemelését 5000 darab 1150 árfolyamú részvény kibocsátásával teljesen keresztülvitte.

A zárszámadás szerint az üzleti év 2;528,1O7 forint 21 krajczár tiszta nyereséggel zárul, a mi a teljesen befizetett részvénytőke 20.187°/0-os kamatozásának felel meg. Ebből a különféle jutalékok és javadalmazásokra 311,911 forint 07 krajczár levonása után és hozzáadva az 1896. évi nyereségáthozatot: 370,973 forint 84 krajczárt, a közgyűlés rendelkezésére áll 2.582,469 forint 98 krajczár. Indítványozza az igazgatóság, hogy ebből 1.750,000 forint az 1897. évi osztalék szelvényeinek 70 forintjával való beváltására fordíttassék, a rendkívüli tartalékalap javadalmazására 463,461 forint 02 krajczár használtassék fel s a 369,008 forint 96 krajczárnyi maradvány pedig fiz 1898. év javára írassék. Ezután a közgyűlés a jelentéseket egyhangúlag tudomásul vette, a felmentést úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak megadta. Lánczy Leó elnök az igazgatóság nevében köszöni meg a bizalmat.

Ezután Kovácsi Sándor részvényes indítványára a kilépő igazgatósági tagokat: Schweiger Mártont, Feltner Henriket, Gutmann Vilmost és Holitscher B. Lipótot és a felügyelő-bizottságba: Blau Adolfot, Gilming Ferenczet, Gold Zsigmondot és Rupp Imrét újból egyhangúlag megválasztották, mire a közgyűlés véget ért.

Az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár a mult hó 19-én tartotta évi közgyűlését Harkányi Frigyes báró elnöklésével. Az évi tiszta nyereség a megelőző évit 90,556 frt 36 krral haladja meg. Az 1896-ik évről áthozott 103,909 frt 59 krnyi nyereséget, a mult évi tiszta nyereséghez. 977,257 frt 33 krhoz adva a közgyűlés rendelkezésére 1.081,166 forint 92 kr. áll. A 977,257 frt 38 kr. tiszta nyereségből levonnak 12 %-ot és pedig 1 %-ot, 9772 frt 50 krt az intézeti házak leírására, 8 %-ot, 78,180 frt 59 krt az igazgatóság jutalmazására, 2 %-ot 19,544 frt 15 krt, a társaság hivatanokai és szolgái jutalmazására, 1 %-ot 9772 frt 52 krt köz- és jótékony czélra fordítanak. Az ezután maradó 963,896 forint 04 krból az alkalmazottak nyugdíjalapjára 10,000 forintot, a hivatalnokok a és szolgák külön jutalmazására 4000 frtot, a forgalomban levő 12,000 darab részvény után részvényszelvényenként 60 frtjával 720,000 frtot fizetnek ki osztalékul s az ezután fenmaradt 229,896 frt 04 krt új számlára írják. A felmentések megadása után egyik részvényes az igazgatóságnak, különösen Rötzer vezérigazgatónak, a felügyelőbizottsági tagoknak köszönetet mondott. Ezután megválasztották a megüresedett igazgatósági tagságra Fabiny Gyulát, a felügyelő-bizottságba Ádám Károlyt, Gombár Tivadart, Kollár Lajost, Mandl Ignáczot és Aebly Frigyest (új).

Magyar jelzálog-hitelbank. Ez intézet mult napokban tartotta évi rendes közgyűlését Széll Kálmán elnöklése alatt. Az előterjesztett évi jelentés szerint az elmult évben megszavaztak 9.58 millió forintnyi kölcsönt, a melyből folyósítottak 6.91 millió forintot. A jelzálog kölcsönök állása az év végén 162,705.520 forint értékű ingatlanra 74,371.100 forint kölcsön. Ebből 67'43% földbirtokra, 32'57 % bérházakra van kiadva. A kölcsönök a fedezetül lekötött ingatlanok értékének 42 %-át teszik. A mult évben folyósított községi kölcsönök összege 2.739,995 frt. A tiszta nyereség a múlt évi áthozatallal együtt 1.834,570 forintra rug. Ebből az alapszabályok szerint legmagasabb összeg 20 %, vagyis 212,42t forint a tartalékalapra, 106,210 forint az igazgatóság jutalékára fordíttatik: a fenmaradó összegből a forgalomban levő 3000 darab egész részvényre 48 franknyi, a 97,000 darabfélrészvényre,egyenkint 24 franknyi osztalékul a július 1-én esedékes 17. sz. szelvényre már aprilis 1-én kifizettetik. Az osztalék 9'6 % kamatozásnak felel meg. A bank tartalékai most meghaladják a 4.195,000 forintot. A jentés végül fölemlíti, hogy a rendkívüli közgyűlés határozata értelmében keresztülvitt alaptőkefelemelés be van fejezve, még pedig teljes sikerrel. Az eredményt a jövő évi jelentésben számolják el. Ezután felolvasták a felügyelő-bizottság jelentését, melynek alapján az igazgatósági jelentést tudomásul vették s a fölmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak megadták.

A Ganz és társa vasöntő és gépgyár részvénytársaság e hó 19-én tartotta közgyűlését őrgróf Pallavicini Ede elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a lefolyt üzletév eredménye jóval mögötte áll az előzőévekéhez képest, mert míg az 1896'-iki kiszállítás 15.000,000 frtnyi volt, a mult évi csak 12.128,698.53 frtra rugott. A gyár villamos osztályának új gyárai építését már megkezdték, a ratibori és locbensdorfi fiókgyárakban már befejezték. Hogy a ratibori fiókgyár kétessé vált követeléseit teljesen fedezzék, igénybe vették a már korábban kétes követelésekre teremtett tartalékot. Az újonnan épült villamos-gyár most már teljesen készen van. A mérleg a 102,918.39 frtnyi alapszabályszerű levonások után 737 399.08 frt tiszta nyereség marad, ebből levonandó az igazgatóság 73,739.98 irt jutaléka, a fenmaradó 663,659.83 frthoz hozzáadva a mult évről áthozott 205,751. 21 frtot, a közgyűlés rendelkezésére 869,411.04 frt áll, ez összegből a 6000 darab részvény osztalékul 100 frtjával 600,000 frtot fizetnek ki, a tisztviselők nyugdíjalapjára 20,000 frtot, a tartalékalapra 100,000 frtot fordítanak s az ezután fenmaradó 149,411.04 frtot új számlára írják. A jelentés tudomásul vétele s a felmentések megadása után a közgyűlés Helfy Ignácz igazgatásági tag elhunyta fölött sajnálatát fejezte ki, s emlékét jegyzőkönyvilég örökítette meg. Végre a megüresedett igazgatósági tagsági helyre Kornfeld Zsigmondot választották meg.

Magyar aszfalt részvénytársaság. E társaság márczius 13-án tartotta évi rendes közgyűlését dr. Ország Sándor elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a vállalat jövedelmezősége s munkaköre ez évben is gyarapodott, s már is jelentékeny mennyiségű új munka van biztosítva. A társaság a Pesti hazai első takarékpénztárral több millió forint erejéig folyószámla hitelüzletet kötött, a mely által a társulat jövőben is képes lesz arra, hogy városoktól és hatóságoktól törlesztéssel kapcsolatos nagyobb munkákat vállalhasson. A különféle tartalékok dotálása után fenmaradt 262,651 frt 98 krt tevő tiszta nyereségből részvényenként 15 frtot (15 %) fordítanak az esedékes bizottságba szelvények beváltására. A fel-ügyelőbizottságba megválasztották Giczey Lajost, Révész Adolfot, Szécsi Pált, Veith Bélát és dr. Kovácsy Sándort. A közgyűlés végül Löwenstein Arnold részvényes indítványára köszönetet mondott Héder ügyvivő igazgatónak s a tisztikarnak.

Közgyűlés és jubileum. A Pesti Hengermalom társaság e hóban tartotta rendes évi közgyűlését Kochmeister Frigyes báró elnöklete alatt. A súlyos gazdasági év daczára a társaság elég kedvezőeredményt tudott elérni, a mennyiben tiszta nyeresége az elmult évben 119,667 frt volt. Ebből 64,000 frtot 8 százalékos osztalékra fordí-' tanak, 30,000 frtból pedig nyereségtartalékot alkotnak; esetleg bekövetkezhető kedvezőtlen üzleti évekre; 17,705_ frtot pedig új számlára visznek át. A társaság vezérigazgatója, Rajner Kálmán ez évben töltötte be az intézetnél való működésének 25 évét. Ebből az alkalomból 500 frtot ajánlott föl egy létesítendő társasági nyugdíjalap létesítésére. Az igazgatóság indítványozza, hogy a nyugdíjalapítvány az örvendetes alkalomból 9500 frt dotáczióval 10,000 frtra egészíttessék ki s ezzel a társaság nyugdíjalapját ez összeggel megvessék. Az esedékes 37. sz. egész részvényszelvény 32 frtjával, a tizedszelvény 3 frt 20 krjával már április 1-étől kezdve kifizettetik a Magyar Ált. Hitelbanknál. Stesser József miniszteri tanácsos részvényes szólalt fel s alkalmat vesz magának arra, hogy Rajner Kálmán vezérigazgatónak, a ki most töltötte be az intézetnél való működésének 25-ik évét s a kinek buzgósága s lankadatlan munkássága a társaságnak kedvezőtlen években is sikereket szerzett, ez alkalommal szerencsekivánatait kifejezze. Indítványozza, hogy Rajner Kálmán érdemeit jegyzőkönyvben örökítsék meg. Lelkes éljenzés után Rajner vezérigazgató mondott köszönetet az elismerés szavaiért. Itt említjük meg, hogy a közgyűlés után is ovácziókban részesült Rajner Kálmán vezérigazgató, a mennyiben a hivatalnoki kar egész kis ünnepséget rögtönzőtt tiszteletére.

Az "Első leánykiházasító egylet a e hó 20-án tartotta meg XXXV. rendes évi közgyűlését. Schwarcz Ármin elnök konstatálja a közgyűlés határozatképességét, a mennyibe]] 202 tag 1406 jutalékrészt helyezett letétbe. Az előterjesztett főjelentésből kivehető, hogy az 1897. kezelési év is nagyon eredménydús volt, mivel 7281 új, jobbára legfiatalabb korosztályokhoz tartozó jutalékrész lett beírva, mihez megjegyzendő, hogy a fiú-biztosító osztályok is jelentékeny szaporodást szolgáltattak. Esedékessé vált biztosítások fejében 235,036.13 frtot, tehát 74,213.44 frttal többet fizettek ki, mint az előző 1896. évben. E jelentékeny kifizetések daczára az egylet 309,719.84 frt kezelési felesleget ért el, mely összegből a mathematikai díjtartalékhoz 251,71103 frt csatoltatott; a díjtartalék ennélfogva 1.608,203.29 frtra emelkedett, A fenmaradó 148,808.81 frtot az alapszabályszerű alapok erősbítésére fordították, mely összeggel azok 296.008.36 frtra egészíttetik ki, így tehát az évi mérleg 1.904,211.65fr t főösszeggel zárul. Az alapok fedezetöket nyerik j6 kamatozású bpesti házakban, melyek 7632 frt leírása után 759.654.25 frttal vannak a mérlegben kimutatva, továbbá 4 1/8 %-os elsőrendű biztonságú értékpapirokban 425,44050 frttal, takarékpénztári betétekben 469,313.57 frttal, végre saját kötvényekre adott kölcsönökben és kintlevő követelésekben. Alexander Bernát dr., a felügyelő tanács elnöke, előterjeszti annak jelentését és indítványát a felmentvény megadására, mire a közgyűlés a főjelentést és az igazgatóságnak abban kifejezésre jutott indítványait jóváhagyólag tudomásul vette és a felmentvényt egyhangúlag megadta. A jegyzőkönyv hitelesítésével Márffy Károlyt és Singer Dávidot bízták meg. A felügyelőtanácsba beválasztották: Alexander Bernát drt Basch Lajost, Heger Józsefet, Simonyi Zsigmond drt, Weil Dávid J.-t, azonkívül Wertheimer Albertet. Miután még Hevesi József tag indítványára Schwarcz Ármin elnöknek, ki 29 év óta áll ezen intézet élén, továbbá az egész igazgatási testületnek és Iíohn Arnold vezérigazgatónak élénk éljenzés mellett köszönetet és elismerést szavaztak, elnök a közgyűlést bezárta.

Magyar általános takarékpénztár. E részvénytársaság Hegedűs Sándor elnöklete alatt február 27-én tartotta meg közgyűlését. Dr. Darvai Fülöp jogtanácsos által felolvasott jelentés konstatálja a mult évi október hó 25-én tartott közgyűlésében elhatározott tőkefelemelés sikeres keresztülvitelét, továbbá megelégedéssel utal azon körülményre, hogy a leszámolási üzletben tapasztalt nyomott kamatlábviszonyok daczára, másodoldalon elért jövedelmek által a mult évit felülmuló nyereség álland a részvényesek rendelkezésére. Az intézet tevékenységének kiterjesztése czéljából egy hitelegylet alakíttatott, mely működését már megkezdte s hivatva van az intézet érdekeinek előmozdítása mellett az üzletvilágnak is szolgálatokat teljesíteni. A közgyűlés elhatározta a kimutatott 94,179 frt 58 kros nyereségből a szabályszerű leírások tekintetbevételével a 250 frttal befizétett részvények utáni szelvényt darabonkint 18 frttal(7.2 %) és a még forgalomban levő 1000 darab alapítói részjegy. szelvényeit darabonként 1 frttal, márczius hó 1-étől kezdve béváltani és a 9138 frt 16 krt új számlán elővezetni. Az ezután megejtett választás alkalmával a felügyelő-bizottságba Birnbaum Imre (új), Gászner Béla, Kármán Lajos, Mekler Lajos és Poór Jakab, továbbá a választmányba Kaufmann Bertalan, Kahn Gusztáv és Lohr Alfréd választottak meg. Végül Wollák Soma részvényes azon indítványa, hogy az igazgatóságnak és Kronberger vezérigazgató úrnak az intézet fejlesztése érdekében kifejtett fáradhatatlan tevékenysegeiért a közgyűlés jegyzőkönyvi kőszönetet szavazzon, egyhangúlag.

"Anglo-Osztrák Bank"

" Az "Anglo-Osztrák Bank" részvényeseinek

XXXIV-dik rendes közgyűlése

1898. év márczius hó 26-án esti 6 órakor
az osztrák mérnök- és építész-egyesület termében (I. Eschenbachgasse 9.) Bécsben tartatik meg.


A tanácskozás tárgyai:
1. Az igazgató-tanács évi jelentése.
2. A felügyelők jelentése az 1897. évi zárlatról s határozathozatal e fölött.
3. Határozathozatal az 1897. évi tiszta nyereség,hováfordítása iránt.
4. Az igazgató-tanács egy tagjának megerősítése es az öt tagjának választása a működési tartam lejárata folytán.
Bécsben, 1898. évi márczius hó 9-én.
Az Anglo-Osztrák Bank igazgató-tanácsa.

MEGHÍVÓ

a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank részvénytársaság

részvényeseinek 1898. évi márczius hó 29-én délelőtt 11 órakor
Budapesten, az intézet saját helyiségében
(V., Nádor-utcza 4. sz. alatt) tartandó

VII. rendes közgyűlésére.

NAPIREND :

1. Az 1897. évi mérleg,és igazgatósági jelentés előterjesztése.
2. A felügyelő-bizottsag jelentése.
3. A tiszta nyeremény mikénti felosztása iránti határozat.
4. Az igazgatóságnak és felügyelő- bizottságnak adandó fölmentvény iránti határozat.
5. A felügyelő-bizottság tagjai számának meghatározása, ezen tagok megválasztása és javadalmazásuk megállapítása.

Az igazgatóság.